. : Chapter Fifteen : .

.::Nicole::.

- Hé srácok kértek valamit enni? - mentem le a konyhába és kukkantottam be a nappaliba útközben még.

- De én kérek! - emelte föl Tom a kezét

- Tudjuk Tom hogy te mindig kérsz akár csak Niall. - nevettem föl. - Van még mirelit pizza jó lesz az? - támaszkodtam az ajtófélfának mire mindenki vigyorogva fordult meg és bólogattak. - Amúgy áll még az esti buli? - kiabáltam be a konyhából miközben betoltam a pizzákat a sütőbe.

- Hát hogy a viharba ne. - ugrott föl a bárszékre Harry.

- Tényleg Göndörke. Mi van Amber-rel nem hallottam mostanság róla. - pislogtam kíváncsian a smaragdzöld szemű srácra

- Haza kellett utaznia a családjához Svájcba. De két nap és jön haza, már alig várom . - dörzsölte össze a tenyerét izgatottan.

- Akkor jó. - simogattam meg a a felkarját, és vártam hogy pittyegjen a sütő hogy készen vannak a pizzák.

- Nézzétek már milyen fényképet találtam Nicole-ról! - kiabálta harsányan Louis, mire mind becsődültünk a nappaliba. A kanapé fejtámláján át hajoltam föléjük, hogy én is láthassam mit néznek annyira buzgón, hisz még is csak rólam találtam valamilyen dokumentált fotót, a régi eléggé furcsa korszakomból.

- Nicole neked mikor volt orr piercinged?- jött a kérdés Zayntől

- Nick neked rövid volt a hajad? - nézett rám ijedt tekintettel Farrah

- Na jól van srácok én is látni akarom, mert beszélhettek itt nekem hogy mim volt régen, ha magát a képet nem is láttam! - toltam arrébb Harry és Liam fejét hogy én is végre láthassam azt a bizonyos képet. Hát igen nem csalódtam. Egy talán három éves kép került ki ide mindenki szeme láttára. Ahol igen rövid hajam volt, sokkal szőkébb voltam, és volt az orromba is egy ékszer. Hát igen elég öreg kép ez itt rólam.

- Úr isten. - rökönyödtem meg, majd még jobban mindenkit félre toltam, és átmásztam a kanapé háttámláján hogy jobban letudjak telepedni Louis mellé és jobban szemügyre tudjam venni a képet.

- Hány éves ez a kép? - nevette Tom

- Ne nevess fográcsos! - vágtam vissza vigyorogva mire neki a torkán akadt a a nevetés.

- Volt fogszabályzód?- nézett rá nagy szemekkel Harry

- Volt neki és úgy nézett ki előtte mint egy mókus.- nevettem. - Na jó ezt a képet törölhetjük. - ráztam a  fejemet majd próbáltam lenyomni a 'Delete' gombot de Louis lefogta a csuklómat.

- A-a! Arról szó se lehet. Sőt ezt még Twitterre is kiteszem, hogy Nicole három évvel ezelőtt, és utána fölteszünk rólad egy másik képet is!- vigyorogta

- Ne Louis! Kérlek! - próbáltam kikapni a gépet a kezéből, de ketten le is fogtak, Louis pedig ördögien nevetett. Beletörődve a sorsomba hogy nem tudom kitörölni a képet, pufogva fontam össze a kezeimet a mellem alatt, és álltam föl, és vettem ki a pizzájukat, majd tüntető csöndben trappoltam föl a szobámba, és zártam be a szobába magamat. Egyáltalán nem voltam rájuk megsértődve. Csak szerettem volna megjátszani hogy nekem ez nem tetszett, és hogy nem volt jó húzás amit tettek.

Kikaptam egy egyszerű fekete testre simuló ruhát és bevonultam a fürdőmbe.

Nem cicomáztam ki magamat annyira csak föltettem egy alap sminket, ami csak alapozóból egy kis pirosítóból, szempillaspirálból és tusból állt, a számra pedig kentem vörös rúzst, és már készen is voltam. Tükör előtt forogva néztem a tükörben és akkor pillantottam meg az oldalamon lévő tetoválást. Pont kilátszott a teteje az álomfogómnak a fekete ruhácska alól. Hiába próbáltam eltüntetni azzal hogy följebb húztam a ruhát, két mozdulattal később újra láthatóvá vált. Nagyot fújva hagytam úgy ahogy van, mert Niall már látta Tom is látta sőt még Mike is nem fog a világ fölfordulni ha most is valaki meglátja. Három éve akkori korszakomba csináltam ezt a tetkót, mikor az orr piercingem is volt. Elég furcsa korszak volt, akkor eléggé rockos korszakomat éltem, még a mostaninál is jobban.

- Hé Nick! -kopogott Louis az ajtómon.

- Mi az? - nétem föl a cipőm kiválasztása közben mire ő lehajtott fejjel lépett be

- Ő izé én csak bocsánatot akartam kérni amiért föltettem a képet. De már leszedtem! És nem fogok még egyszer ilyet tenni. - olyan volt mint egy kisgyerek mert a cipője orrát fixírozta egész végig miközben a bal lábát lógatta jobbról balra.

- Jaj Louis! Én egyáltalán nem haragudtam! Csak vicceltem! - nevettem és magamhoz öleltem.

- Cseles egy csaj vagy!- nevetett és megpörgetett a tengelyem körül. - Ú de kis csinos. Csak nem annak a Mike gyereknek öltözöl ki? - mért végig, majd elismerően bólintott. - Tényleg azzal a gyerekkel most mi van? - vetődött le az ágyamra

- Semmi - válaszoltam unottan és még mindig a cipők előtt álltam. - Melyik legyen szerinted? - néztem föl rá.

- Én magassarkút venném föl.De mivel táncolni fogunk vedd föl a fekete Converse-t -könyökölt föl, és rámutatott az egyszerű fekete tornacipőre. Mire én is bólintottam majd a lábamra vettem. -Úgy se fogja senki se nézni a lábadat milyen cipő van rajtad.- rántotta meg a vállát -Ő oda jön?

- Igen írt egy SMS-t nem rég hogy lehet hogy kicsit késik ezért oda jönne inkább. - kötöttem be a cipőm fűzőjét.- Mehetünk?- néztem rá és felé nyújtottam a kezemet.

- Hé hol van Mike? - hajolt közelebb Tom és próbálta túl ordítani a zenét ami a fülünkbe dübörgött a klubban.

- Nem tudom azt monda hogy hétre itt lesz. -hajoltam oda hozzá hogy jobban hallja amit mondok.

- Nem gáz hogy már lassan fél kilenc? - nézett az órájára, mire én elszontyolodva néztem a földet, és birizgáltam a körmömet, a bokszban ülve. - Hé!- emelte föl az államat az ujjával. - Azért élvezd még az estét oké? - kacsintott rám majd fölrángatott ülőhelyzetemből és a bárhoz rángatott. - Kér rövidet! - szólt a pultosnak aki már elénk is tolt két aprócska poharat. - Élvezzük az estét ne szomorkodjunk! Ok? - emelte föl a poharat mire én egy mosolyt erőltettem az arcomra és koccintottam vele és fölhajtottuk mind a ketten a maró alkoholos italt. Fejünket megrázva néztünk egymásra, majd Tom megragadta a csuklómat és a táncoló bagázshoz rángatott át a nagy tömegen. Vadul ráztuk magunkat az ütemes zenére. Szerencsénk volt hogy most nagyon jó zenéket adott a Dj is, így nagyon jókat tudtunk táncolni még a tökéletes nyári számoknak a mixeire.

Kifulladva ültünk le a helyünkre én pedig elő túrtam a telefonomat a kis táskámból.

Egy üzenet jött rá Mike-tól.

" Sajnálom, Kicsim! tizenegyre ott leszek ígérem!"

Fél tizenegy volt. Még volt fél órája, addig is gyorsan visszaraktam a telefont a tásk

ámba, és Niallt fölrángatva húztam magam után és kezdtem el vele táncolni.

- Helló Szépség!- fonódott két kar a derekam köré mikor a lányokkal, Perrie-vel, El-el és Farrah-val táncoltunk.

- Szia!- fordultam meg a karjában és egy fut csókot nyomtam az ajkára. - Merre jártál ennyi ideig? - néztem összehúzott szemöldökkel rá

- Egy megbeszélés volt amit beiktattak, de már itt vagyok! Nem iszunk valamit? - biccentet a bár felé, majd összefonta az ujjainkat és maga után húzott.- Nagyon csini vagy ma, mondtam már? - hajolt közelebb miközben vártuk az italunkat.

- Nem még nem. - ráztam a fejemet

- Akkor most már mondtam. - kacsintott. - De ahogy látom a tornacipővel nem hagytál föl? - nevetett mikor lenézett a lábamra.

- Úgy terveztem hogy sokat fogok ma táncolni. - mosolyogtam és meglengettem a jobb lábamat.

- Akkor mondjuk folytathatnánk is miután fölhajtottuk ezt. - mosolygott rám azzal az édes féloldalas mosolyával, majd fölhajtottuk egy koccintás után az italunkat. Majd nyomott egy csókot az arcomra, és vissza mentünk táncolni.

- Reggel - 

Reggel nem éreztem semmilyen másnaposságot vagy émelygést, kifejezetten jól ébredtem ahhoz képest hogy amint kimásztam az ágyból megéreztem a lábamba az izomlázat. Csoszogva mentem le a lépcsőn és néztem végig az álmos társaságon.

- Kifejezetten keveset ittunk tegnap amúgy. - kavargatta Tom a kávéját a pulton ülve és szipogott egyet.

- Ja, de attól függetlenül jól éreztük magunkat. - mosolyogta Farrah és ő is kavargatta a bögréjében lévő gőzölgő folyadékot, ami minden bizonnyal tea volt. - Ó megjött a táncosunk. - nézett rám - Jó reggelt!

- Nektek is! Úr isten olyan izomlázam van. -nevettem kínosan és a hűtőhöz vonszoltam magamat hogy megcsináljam a reggeli kakaómat.

- Mike? - jött a kérdés Tomtól

- Ma valami megbeszélése van megint csak. Aztán holnap találkozunk csak, mert este meg valami nagy vállalkozási vacsorájuk lesz vagy mi. Nem igen bonyolódtam bele. - rántottam a vállamon egyet. -Ezért se maradt itt este. - tettem be a mikróba a kakaómat.

- Lehet hogy a srácok beugranak ma is. De utána mi megyünk majd el.

- Jól van. - bólogattam majd letelepedtem a tévé elé.

- Szia Nicole!- vetődött át a kanapé háttámláján Niall, mire én ijedten rezzentem össze

- Megijesztettél!- néztem rá csúnyán mire ő föltette a kezét védekezés képen.

- Nem tehetek róla hogy a CSI elvonta a figyelmedet. - rázta a fejét majd a saját lábára is terített a takarómból.

- Srácok?

- Elmentek Tom-ékkal én veled maradtam. - mosolyogta

- Akkor jó. - döntöttem a testemet neki mire ő átkarolt az egyik kezével és úgy néztük tovább a televíziót. - Nem eszünk valamit? - kérdezte mikor már vagy megnéztünk két CSI részt és nem tudtuk mit nézzünk, csak kapcsolgattuk a tévét.

- Az a baj hogy nincs itthon semmi se. - húztam el a számat és még jobban belefészkeltem magam az ölelésébe. Olyan jó volt. Meleg, és olyan jó érzés volt a karjaiban.

- Akkor főzzünk! tésztát, és azt is ehetünk, meg valami szószt vagy ha van valami lekvárt én azzal is megeszem. Csak már nagyon éhes vagyok. - kacagott föl mire a hasa is megerősítette a mondani valóját egy jó nagy kordulással.

- Jól van, akkor csináljunk tésztát. - paskoltam meg üres pocakját. - Spagetti jó lesz? - néztem föl mikor kipakoltam a szekrényt tészta után kutatva. - Tegyél fel kérlek vizet a gázra. - mondtam neki miközben még mindig a kipakolt cuccokat tettem vissza a szekrénybe.

- Szerintem mikor lesz kész? -hajolt a bugyogó víz fölé ahol már a tészta úszott

- Hát ha nem ejted bele a fejedet akkor hamarosan. - csíptem bele az oldalába mire ő megugrott. - Na de vegyél ki egyet és nézd meg! - mondtam neki miközben valami lekvár után kutattam. - Tejföl is jó lesz rá? -emeltem ki a kisdobozta  hűtőből és a konyha pultra tettem.- Héló! Bélpoklos! Ereszted el!- kiáltottam rá mikor láttam hogy egy maréknyi tésztát próbál a szájába gyömöszölni csak hogy az még túl forró.

- Csak ellenőriztem hogy minden szál jól átfőtt-e. És igen már jó! Kérsz? - nyújtott felém egy szálat és belenyomta a számba.

- Na jó inkább teríts meg! Mielőtt megeszed a vacsinkat. - nevettem és levettem a gázról a lábast, hogy leszűrjem a tésztát.

- Eszünk egy tányérból? - tolta a szita alá a tányért hogy ráborítsam.

- Ehetünk, csak nem fogunk összeveszni . - dobtam a szitát a lábasba, majd fölkaptam két villát még és a tejfölös dobozt majd bementem a nappaliba Niall után.

- Fincsi!  emelte föl a villáját amire föl volt tekerve a tészta. - Tessék! -nyújtotta felém én pedig furcsán néztem rá. - Edd meg! - biztatóan bólogatott.

- Mi most etetőset játszunk? - nevettem, majd bekaptam a villáján lévő falatott. - Akkor most én jövök. - tekertem föl a villámra a következő falatott, és felé tartottam de amikor kinyitotta a száját elhúztam előle. Nevetve néztem ahogy mindig kitártja a száját és várja a falatot, de én kicselezem és elhúzom előle a falatot.

- Naaa- szontyolodott el és lebiggyesztette az alsó ajkát és kiskutya szemekkel nézett rám. Mert tudta hogy annak nem tudok ellen állni.- Kérek a saját falatomat! - pislogott nagyokat a gyönyörűséges kék szemeivel, majd egy ártatlan pillanatban mikor nem figyeltem oda, gyorsan odahajolt és leszedte a tésztát a villámról.- Csak cselesnek kell lenni. - nevetett mire én durcásan néztem bele még mindig nagyon közel lévő szemeibe.

- Tejfölös a képed. - mosolyodtam el a végén.

- Leszeded? - emelte föl az egyik szemöldökét kihívóan, mire én nevetve ráztam meg a fejemet és vettem föl a dohányzó asztalról a szalvétát és a fejét nyomtam, mire ő nevetve törölte meg a száját. Majd mielőtt visszaült volna a helyére, nyomott egy finom csókot az arcomra, amitől nekem rögtön lángba borult az egész arcom. - Eljönnél velem pénteken Red Nose Day-re szervezett jótékonysági bálra? - harapdálta az alsó ajkát zavarában, hisz neki is vörös volt az arca.

- Örömmel. - mosolyodtam el majd megöleltem ő pedig jó szorosan a derekam köré tekerte a karjait és nagyon szorosan magához ölelt, és mélyeket szippantott a nyakamba bújtatva a fejét. Én is ugyan ezt tettem, érezni akartam az illatét, a

tökéletes bőrének az illatát.

Negyedik díj ♥♥

szóval megint kaptam egy díja amit ezúttal is nagyon köszönök smile-girl:)))- nek :D ♥
Ez a blog negyedik díjja, milyen durva már négy díjat is kaptam amit nagyon nagyon nagyon szépen köszönök! ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

Szabályok:

1.Írj magadról 11 dolgot

2.Válaszolj 11 kérdésre

3.Írj 11 kérdést

4.Küld tovább 11 blognak

 1. 

1. 16 éves vagyok :D 

2. Mostanság elég hangulat ingadozó vagyok

3. Imádok blogot írni, bár elég sokszor vannak ihlet hiányaim. :/

4. Nem rég készítettek velem egy interjút, köszönöm Regii♥ :D

5. Imádom az állatokat

6. Nem várom a húsvétot mert tudom hogy apád le fog önteni vízzel akárhogyan is küzdök ellene

7. A mostani tanítási évem egyáltalán nem kezdődött zökkenő mentesen.

8. Utáltam az előző három hónapot az életemben

9. Nagyon szeretem a barátaimat

10. Kicsit szomorú vagyok, hogy most hogy iskolát váltottam a régi osztályomból már nem szeretnek annyian://

11. 10. évfolyamos vagyok :D 

 2.

1. Mióta vagy directioner?

Tavaly február óta vagyis már egy éve :D 

2. Mi a legnagyobb álmod? 

Hogy legyen egy olyan munkám amit szeretek majd csinálni, legyen egy olyan személy mellettem aki mindig is szeret. :D

3. Melyik 3 szóval jellemeznéd magad?

Örült, dilis, fogyatékos 

4. Mióta blogolsz? 

13 éves korom óta

5. Mi az, ami feltétlenül szükséges a boldogságodhoz?

Zene, barátok, tv, néha az egyedül lét :D 

6. Miből van több neked? Fiú vagy lány barátból?

Mind a kettőből szerencsére rendelkezek egy elég nagy létszámmal, de talán az igazakból  lányok győznek :D 

7. Hiszel a szerelem első látásban?

Még nem volt benne szerencsém, de bármiben lehet hinni :D 

8. Hol volt az eddigi legemlékezetesebb nyaralásod?

Tavaly nyár, nagyon sok időt ötlhettem Balatonlellén ♥

9. Milyen háziállatod van, és milyet szeretnél?

Egy kutyám van illetve egy tengeri malacom és egy öcsém :D De szeretnék még pár kutyust és egy lovat, legfőképp egyet akit nem rég elvettek tőlem :(( Miss u Néró ♥

10. Ha választhatnál bármilyen telefont, milyet választanál?

Samsung Galaxy SIII mini, és abból a La Flure

11. Szoktál sírni a filmeken? :)
Igen akadt már rá példa :D

3. 
1. Mi fogott meg a One Directionbe?
2.Kedvenc fagyi?
3.Voltál már külföld
4.Kedvenc kultúra?
5.Kedvenc állat?
6.Milyen hobbid van?
7 Mit szeretnél kipróbálni életed során ?
8.Mi volt életedben az eddigi legfurcsább/legizgalmasabb dolog amit elkövettél?
9.Hiszel a fiú lány barátságban?
10.Kedvenc mese?
11.Van olyan tárgyad amit kiskorod óta megőrzöl?

4.
Regii♥
Hannah C.
Hannah és Cassy
Dóra Vona
Cintii
Wiwi
clairestyles
Szandi 
És most több nem is jut eszembe :/
ÉS még egyszer nagyon köszönöm ♥♥

. : Chapter Fourteen : .

 Na nem tűntem el itt vagyok, a fejezetet is meghoztam :D 

Remélem tetszeni fog! És nagyon örülök hogy ennyi rendszeres olvasóm van és még pluszba ennyi oldal megjelenítésem is van, na akkor a bejegyzésekhez való hozzászólásoknak a mennyiségéről ne is beszéljünk. Eszméletlenül boldog vagyok. Nagyon, nagyon örülök!

Remélem továbbra is ennyien lesztek, de annak még jobban örülnék ha még többen jönnétek, és nőne az olvasóim száma is. De ahogy kezdem észre venni nem kell nagyon félnem hogy nagyon fog csökkenni az oldalmegjelenítések száma. Szóval jó olvasást kívánok. És sok sok hozzászólást, kommentet is szeretnék látni! 

XX Pinky ♥♥ 

Music

- Nicole - 

- Szia hoztam csokis sütit. - tartottam a kezembe a csoki darabos süteményt mikor kinyitotta az ajtót és rém vigyorgott gyönyörűen tündöklő fehér mosolyával. - Na meg kólát is, de azt is dobozosban. - emeltem föl a bal kezemet, és megmutattam a csuklómon csüngő fehér szatyrot amibe majdnem egy kartonnyi doboz kóla hevert. - Remélem már készen van egy májkrémes és egy sonkás melegszendvics! - böktem meg a vállát a mutató ujjammal, és besétáltam a házba.

- Ja már készen van, pont akkor csöngettél mikor kivettem a sütőből. -vette ki a kezemből a kabátot kuncogva tette föl a két méter magasan lévő akasztó fára, mikor végig nézte ahogy próbálom fölszenvedni rá. - Tudtam hogy lejjebb kell ezt szerelnem. - kuncogta még mindig mire én belecsíptem a derekába, mire ő nevetve rándult össze.

- Tudod nem csak óriások élnek, nem mindenki olyan rohadt magas mint te. - morogtam, és szúrós szemmel néztem rá majd a konyhába mentem és letettem a pultra a szatyrot, és megálltam a már majdnem egy tucatnyi szendvics állt. - Remélem nagyon jól tudod hogy nekem ez nem lesz elég. Mert irdatlan éhes vagyok egy kis összecsukhatós szendvicsre. - kacsintottam rá majd kivettem a ketchup-ot a hűtőből, és fölkaptam a tányért majd a nappaliba vittem és letettem a dohányzó asztalra én pedig elhelyezkedtem a kanapén és bekapcsoltam a HBO-t, vagyis csak be akartam mert sehogy se ment.- Nem segítenél? - néztem föl rá, miközben ő a nappali ajtófélfájának volt dőlve és öblösen nevetett rajtam. - Jó akkor maradunk a... NICKELODEON! Spongya Bob!! - sikoltottam gyermekiesen majd fölraktam török ülésbe a lábaimat és izgatott szemekkel vizslattam a tévét miközben próbáltam úgy meglocsolni ketchup-al a szendvicsemet hogy oda se néztem ház több mint a kezemre mint a szendvicsre.

- Istenem hogy te semmit se változtál. - nevetett újra Mike, és leült mellém az kanapéra majd elkezdtünk falatozni.

- És akkor összekentük a pultot mogyoróvajjal és a csaj teljesen kész volt. Olyan hisztéria rohamot kapott, annyira vicces volt, kár hogy nem láthattam, mert csak nekünk mesélték Liamék.

- Mintha csak középiskolába lettünk volna ott is csináltunk ilyet. - nevetett föl

- Hát igen de akkor az egész ebédlőt kentük be, és nem csak egy konyhapultot.

- Az is jó volt. Voltál azóta bent suliba? Látogatni?

- Nem igen. Talán bementünk a tavaszi bálra, de akkor Olive-al. - nyeltem le az utolsó falatomat.

- Ja értem. Nagyon hiányzik? - fogta meg a kezemet és elkezdett játszani az ujjaimmal és végül összefonta őket, és finoman megszorította mikor aprót bólintottam. - Sajnálom tényleg hogy nem voltam itt veled.

- Már nem haragszom csak akkor nagyon nem volt jó. - húztam el a számat.

- Tudom de akkor is annyira rossz, mert tényleg tudom nagyon, nagyon fájhatott neked. - méregette az arcomat gyönyörű szürkés kékes szemeivel. Majd közelebb húzódott és átkarolt izmoktól dagadó karjaival.

- Na de most ne szomorkodjunk! Nézzünk most valami mást, mi mehet a HBO-n? - kaptam föl a távirányítót majd kapcsolgatni kezdtem a tévét, miközben a hátammal neki voltam dőlve Mike-nak. Végül sikerült megtalálnom, éppen a Barátság Extrákkal ment. - Maradjunk ezen? - néztem át a vállam fölött és pillantottam férfias vonásaira.

- Persze. - mosolygott majd át dugta a kezeit az én karjaim alatt és összefonta őket elől és a hasamon pihentette a kezét. Mire nekem felforrósodott a bőröm ott ahol az ő keze össze volt kulcsolva és finoman bizseregni kezdett. Jó érzés volt ahogy a karjában tartott, védve éreztem magamat erős izmai körülölelésétől.

Éreztem a hátamba ahogy szíve egyenletesen ver, míg az egyén két ütemmel gyorsabban. Forró lehelte csiklandozta a nyakamat és ott is bizseregni kezdett a bőröm. Kicsit följebb tornáztam magamat az ölében mire ő kicsit jobban magához szorított és össze kulcsolta az ujjainkat és úgy pihentette a hasamon. Fejét egy kicsit a nyakam hajlatába dörgölte és először mélyen beleszuszogott majd belefújt amitől nevetve húztam össze a nyakamat és döntöttem a fejemet a fejéhez.

- Reggel - 

Reggel halk szuszogásra ébredtem. Fölkönyököltem és beletúrtam szőkés mellirokkal tarkított hajamba, és megdörzsöltem a szememet. Majd átpillantottam a vállam fölött az ágyba, ahol egy hangosan szuszogó szőkés srác feküdt mellettem. Egyik kezét a párna alá csúsztatta míg a másikat a derekamon pihentette a takaró fölött. Óvatosan tettem le a derekamról a kezét majd mellé tettem, és fölültem. Hátamat az ágy támlájának támasztottam és néztem körbe a szobába. A redőny félig volt lehúzva így átengedte a reggeli Nap sugarait. Vajon hány óra lehet? Körbepislogtam hátha meglátok egy órát de semmi. Lenéztem a földre a telefonom után kutatva. Miután meg volt látta hogy még csak negyed kilenc van. De kilenc nem fogadott hívásom olt Tom-tól. Halkan másztam ki az ágyból, de nem igen sikerült mert a térdem nagyot roppant. Egy pillanatra megdermedtem és hátra néztem, de csak Mike átfordult nagyot horkantva a másik oldalára és folytatta az alvást. Nagyot sóhajtottam mikor sikerült a lehető leghalkabban kijutnom a szobából.

- Tom mit akartál? - túrtam még mindig álmosan a hajamba

- Csak hogy mi volt este. Mert úgy volt hogy hazajössz.

- Hát nem mert itt aludtam, amint nem vetted még észre.. - sétáltam a folyosón végig és meg álltam az egyik falra akasztott tükör előtt. Halványan elmosolyodtam, ugyan is Mike egyik bő rövid ujjú felsője volt rajtam, ami a combom közepéig leért. Alatta pedig csak a fehérneműm volt. De a fejemről egy szót se ejtsünk, nagyon szanaszét állt a hajam.

- Ú mi volt ott az éjszaka? Egy kis lepedő akrobatika? - kuncogta

- Tom  te akkora ökör vagy! Nem, nem volt semmi! Tévéztünk, ettünk és beszélgettünk. - tekertem az ujjam köré az egyik hajtincsemet.

- Na majd otthon kiszedek belőled mindent. Este megyünk bulizni, kérdezd meg lenne-e kedve. Délután felé viszont szeretnék itthon látni, kisasszony!

- Jól van apuci! - nevettem. - Szia Tom! - nyomtam ki a telefont.

- Már keresett is? - lépett mögém a konyhába mikor vártam hogy kész legyen a teám. Ijedtemben finoman fölugrottam.

- Úr isten, de meg ijesztettél. - kaptam a szívemhez nevetve.

- Sajnálom nem akartam. - vigyorgott rám ördögien és levett fölöttem lévő polcról egy bögrét. Mire én finoman a hasára ütöttem. - Nincs kedved kimenni a partra? - kérdezte mikor éppen lenyeltük az utolsó falatunkat a reggelinkből.

- El kéne mennem ruháért, odahaza. Tom is már vár. - húztam el a számat.

- És mi lenne ha elmennénk hozzátok, fölvennél valami mást, bár mondjuk én ebben a pólóban is irtó csininek talállak. De akkor oké. Szóval beugrunk hozzátok, és utána lemegyünk a partra és még haza is fuvarozlak. Na mit szólsz hozzá?

- De ha Tom sírni fogsz te fogod vigasztalni!- öltöttem rá nyelvemet, mire ő öblösen fölkacagott.

- Kicsit hűvös van a fürdőzéshez nem gondolod? - néztem karba tett kezekkel rá, mikor ő már térdig gázolt a hideg sós vízben.

- Ne rinyáljál már! - fogta meg a csuklómat és magához rántott.- Eddig mindig bejöttél velem a hideg vízbe hát aztán most miért nem? - cirógatta csupasz felkaromat. Pár perc néma egymás szemébe meredés után elmosolyodott és úgy nézett rám. - Még mindig szeretlek.- Teljes meghökkenéssel néztem rá. - Nem lennél újra az enyém? - vont még közelebb magát a csípőmet átkarolva.

- Szeretnél? - haraptam be az alsó ajkamat már majdhogynem vigyorogva

- Teljes mértékben. - vigyorgott és végre magához húzott és rányomta az ajkait az enyémekre. Átkarolva a nyakát, faltuk mohón egymás ajkát. Végre majdhogy nem két év után újra éreztük egymást. Mike egyik keze lecsúszott a derekamról majd a combomhoz csúsztatta le a kezét. - Ugorj! - szakadt el egy picit tőlem, egy kis levegővételre, én pedig bokából elrugaszkodva ugrottam karjaiba, ő pedig amolyan "menyasszony stílusban" tartott a karjában, és sétált újra vissza térdig a vízbe.

- Akkor este jössz bulizni? - néztem rá mikor leparkolt a ház előtt a kocsival.

- Persze. -mosolygott rám, majd közelebb hajolt hozzám, és megtámaszkodott mellettem az anyósülésen.

- Akkor jól van. Akkor este olyan hat felé gyere át oké? - simogattam az arcát, ahol az ujjaim alatt sercegett a borosta.

- És mi van ha én korábban jövök?

- Akkor nem engedlek be. -nevettem majd rányomta az ajkamat az övére, egy búcsú csókként.

- Na ez szép! Megjegyezte ám. - nevetett majd visszahajolt és nézte ahogy kiszállok a kocsiból.

- Menj inkább haza mert így ne jöhetsz velem sehová csupa víz vagy! Takarodj haza! - nevetve integettem neki, mire ő dobott nekem még egy csókot majd sebességbe tette az autót és elhajtott.

- Lekaptalak titeket! - sikoltotta Farrah miközben felém mutogatta a telefonja képernyőjét.

- Css! Farrah! - fogtam be a száját. - Ezt csak te meg Tom tudja, és maradjon is ez így oké? De amúgy láttam hogy ott vagy, nem lennél jó paparazzi. - nevettem majd mosolyogva mentem föl a lépcsőn és még mindig előttem lebegett a telefonnal készült kép.

Desing kritika

Életem első desing kritikáját fogom most megcsinálni :D Fölavatjuk ezt a szüzességemet xddd

Na szóval, három nagyon jó barátnőmmel együtt vezetett blogomon kérték hogy csináljunk desing kritikát, hát én ezt most elvállaltam itt a saját blogomon, így Mitchelle blogját fogom most véleményezni :D
Van egyáltalán ilyen szó? Na mind egy xdd

Akkor ezennel el is kezdem a mondanivalómat  :D

Tetszik a kékes háttér és hogy a blogon szinte minden ehhez van igazítva, hogy minden csupa kékben úszik.
Olvasható a szöveg, bár lehet hogy változatnék a betűtípuson, hogy ne legyen annyira olyan átlagos de azért ügyelj arra is hogy látható, és könnyen elolvasható legyen a betűk formája, mert annál idegesítőbb nincs is mikor nem tudsz semmit se elolvasni mert túl cifra a betűtípus.
A cserék nagyon ötletesek hogy képek szerepelnek rajta illetve a formájuk is nagyon jó, hogy nem szögletes, unalmas hanem ovális. Ettől nagyon jó hatása lesz a bognak,és ezt én is szeretném eltanulni hogy még is hogyan lehet ilyeneket megcsinálni :DDD
A fejléc eszméletesen tetszik abból is nagyon tetszik az hogy nem is annyira szögletes mert vannak benne kerekded formák,a mik nagyon izgalmassá teszik, a One Direction cím is nagyon jól el van rendezve és jól látható is. 
Majd viszont amint beindul a blogod akkor szerintem több képet is kirakhatnál, a blogra, úgy mint a Selenás képet, csak másokról. :))

Így összegezve az egész tényleg nagyon jó, és ha majd később még több dolog lesz, ha szeretnél újra tudnék neked írni majd egy kritikát :DD
Így első pillantásra nagyon szemléletes és ígéretes blogod van szóval csak hajrá :D
Sok sikert :DD

Pinkypop ♥

Tessék megnézni, olvasni, írni neki komikat!!!!!!

Egyik nagyon jó barátnőm blogja. És szegénykém nagyon el van keseredve hogy nincsen neki olvasója, és hogy senki sem írni neki egy jó szót sem. szóval kérlek titeket olvassátok el, és írjatok neki, hogy éreztessük vele hogy igen is jó a blogja!!!!!!!!!!

IDEEEEE!!!!!!!

. : Chapter Thirteen : .

Mindenre fény derül :D Jó olvasást :DD Xoxo ♥♥♥♥♥ Komikat!!

.::Nicole::.

Forró ajkak tapadtak az enyémre miközben szorosan ölelté a derekamat erős karok. Követőzve mozogtak az ajkai az enyémen, várva hogy vissza csókoljam de telesen össze voltam zavarodva. Először is bejöttem egy hét nyaralás után a saját szobába ahová senkire se számítottam, erre bejövök és valaki a semmiből megcsókol. Teljes a zűrzavar és a legjobban az irritál hogy halvány lila gőzöm sincsen hogy még is ki ez...

-Nicole!- suttogta a fülembe mikor elszakadt tőlem és a fülembe suttogott. A hangja érdes volt, még is nagyon kellemes és megnyugtató, de valahonnan nagyon ismerős is egyben.

- Mike! - toltam el magamat a mellkasára támasztott kezeimmel.- Te még is mi az ördögöt keresel itt? - ijedten kidülledt szemekkel néztem rá, nem tudtam mit mondjak. Mike, ő kint élt Németországba egy városban éltünk, nem rég költöztek oda, talán gimnázium utolsó előtti évében. Engem osztottak be mellé amikor megérkezett hogy vezessem körbe az iskolába kísérjem az óráira. Jó fej fiú volt, sőt nagyon kedves, udvarias, tisztelettudó, vicces. Szóval minden benne volt amire  csak vágytam. Még hozzá ég felé meredő nap szívta, szőkés haja volt amit minden reggel zselével állított be egy két mozdulattal, akár csak Niall.. Tökéletes kék szemei néhol keveredtek a szürke árnyalatával. Mindig is szívdöglesztő mosolya volt amihez a Colgate reklámból kiszaggatott fogsor is járt. A gimibe ő volt a lányok álma, az álompasi, pedig nem volt kiemelkedő sportoló, nem volt a focicsapat tagja vagy a kosárcsapaté. Okos fiú volt, és még is hozzá nagyon kedves és vicces is. Talán ezért is gabalyodtunk egymásba a középiskolába mikor oda jött. Amikor Tom itt volt akkor hármasban lógtunk viszont amikor Tom visszament Londonba akkor mi mindig ketten maradtunk.

- Meglátogattalak. - vigyorgott ön elégedetten. Tudta hogy mivel tud levenni totálisan a lábamról. És ezt nagyon sokszor ki is használta, lehet hogy ezért is zúgtam bele régen. Sokáig kerülgettük egymás, hisz mind a ketten azt hittük, hogy nem tetszünk a másiknak, ami nem volt éppen igaz. - Mondtam hogy majd meglátogatlak.

- De hát nem úgy volt hogy te Prágába mész és ott dolgozol majd apád cégében?  - még mindig teljesen meg voltam hökkenve és a kezemmel az ágyam lábtartóját szorongattam már úgy hogy az ujjperceim már fehérek voltak.

Mike

- Elmagyarázom. - mosolygott majd csuklóra fonta az ujjait és lefejtette az én ujjaimat a támláról és leültetett az ágyra ő pedig mellém ült.- Emlékszel mikor érettségi után azt mondtam hogy nem tudok tovább maradni? - játszott az ujjaimmal és lefelé mosolygott majd rám emelte gyönyörű szép szemeit. Amik még most is ugyan úgy csillogtak mint régen. Nem tudtam megszólalni csak bólogattam. Hogy ne emlékeznék rá? Tizenegyedik félévében jöttünk össze, akkor mertük elmondani a másiknak hogy mit érzünk, és attól a pillanattól kezdve mikor megcsókoltuk egymást, azóta voltunk egy pár. Nem tudtak minket szét választani, hisz mi így imádtuk egymást a legjobban. Olyanok voltunk mint a legjobb barátok és a szerelmesek egyben. Nagyon jó kapcsolat volt. De tizenkettedik végén minden megváltozott az érettségi után. - Akkor azt mondtam neked hogy nem maradhatunk együtt mert én elmegyek. Azóta is úgy gondolom életem legnagyobb hülyesége volt azt mondani hogy szakítsunk, még akkor is mikor te kijöttél utánam a fizetésedből, és próbáltál a kedvembe járni próbáltad újra összehozni ezt a kapcsolatot de én ellöktelek magamtól. Azóta is nagyon szidom magamat miatta hogy miért is kellett ezt tennem?

- Akkor már utána tök mind egy volt mert ahogy láttam találtál magadnak más lányt Mike... - néztem a zoknimat és nem mertem ránézni mert tudtam ha fölnézek meglátom azokat a gyönyörű szemeket, biztos nem tudok ilyen magabiztos lenni.

- Csak próbáltalak elfelejteni...

- Mike igazából engem nem is az érdekel hogy hol voltál mit éreztél amiből azt sem tudom hogy mennyi igaz, engem nem ez érdekel. Hanem az leginkább hogy.. Hogy mit miért is vagy itt? Miért épp most tűntél föl? Mert eddig egy büdös szót nem szóltál hozzám, nem hívtál, sőt még a számodat is megváltoztattad, a Skypeo-dat is törölted. Pedig nagy szükségem volt rád, és azt mondtad hogy rád akármikor számíthatok... Hát egy nagy lószart azt számíthattam rád! - itt már talpra ugrottam és kirántottam a kezeimet az övéből. Könnyek egyre jobban gyűltek a szemembe és az óriási gombóc csak úgy szorította a torkomat. - Egyáltalán tudod hogy mi történt velem? Velünk? Olivel? Ott se voltál a temetésén! - a kezemet rázkódott a visszafojtott érzelmek miatt.

- Várj, Olive meghalt? - állt föl elnyílt ajkakkal.

- Erről beszélek Mike! Semmit sem hallottunk, hallottam rólad több mint két évig. És most azt hiszed csak visszasétálsz a életembe és minden újra tökéletes, boldogságos, gyönyörűséges lesz? - csaptam a combjaimra az öklömmel, miközben hagytam hogy a könnyeim szépen lassan lefolyjanak az arcomon. - Igen Olive meghalt! Itt hagyott! És te! Te rád lett volna a legnagyobb szükségem! De hiába hívtalak, nem vetted föl, hanem szépen lecserélted a számodat, elszakadtál tőlem! Ha itt lettél volna nem kerültem volna be a kórházba azért mert túl sok gyógyszert vetem be, és elmondom nem véletlenül hanem teljesen direkt. Szegény Tom ő is csak most tudta meg, de ő rá számíthattam mert mikor Georg is megvakult ő fölvette a telefont meghallgatott és el is jött hozzám. - zokogtam még midig a szemébe nézve.

- Én.. én ezt nem tudtam. Nicole, annyira de annyira sajnálom. Tudom nem számít sokat, de kérlek. - lépett hozzám, én pedig nem tudtam ellépni tőle. - Kérlek bocsáss meg. - fogta két tenyere közé az arcomat, majd a mellkasára vont, és szorosan magához ölelt. Hangosan hüppögtem a mellkasába miközben a karjaimmal szorosan markoltam kockás ingének a hátulját. - Sajnálom Nicole. De most már itt vagyok! És kérlek adj még egy esélyt. - suttogta a hajamba, miközben ég mindig szorosan tartott magához.

- Miért akarsz még egy esélyt? Honnan tudjam hogy majd egy pár hónap múlva nem kell emgint kiutaznod az apádhoz?

- Onnan hogy itt van egy cégem, és már itt maradok Londonba nem megyek sehová. - tolt el magától és letörölte a könnyeimet. - Na mit szólnál ha ma elmennénk valahová? Egy kis közös program, mint régen?

- De csak akkor ha hozol összecsukhatós szendvicset.- szipogtam mire ő hátrahajtott fejjel nevetett föl öblösen.

- Amit csak akarsz Hercegnő. - vont újra magához és adott egy csókot az arcomra.

- Nem megyünk le? - kérdeztem negyed óra ölelkezés után.

- De lemehetünk. - engedett el de csak annyira hogy az ujjainkat összekulcsolja.

- Amúgy ki engedett be?

- Farrah. Azt mondtam neki hogy meglepetés vagyok neked, és hogy ne szóljon senkinek sem. Egyszer csak bejött egy göndör hajú srác a szobába is kicsit meglepődött hogy az ágyadon vagyok, de megbeszéltük, és azt mondta hogy tartani fogja a száját. Persze először azt hitte hogy valami perverz kukkoló vagyok, ai a bugyijaidra pályázik. - nevetett és kinyitotta az ajtót előttem és előre engedett.

- Akkor senki sem tud rólad, kivéve Farrah-t és Harry-t. Ez mókás lesz. - sóhajtottam egy mélyet majd lehúztam a lépcsőn.

- Hé Nick minden rendben volt? Csak nem akartam föl.. Mike te mit keresel itt? - lépett ki a nappaliból Tom, de úgy meg ijedt Mike látványától hogy majdnem leverte az egyik vázát a folyosón lévő kis asztalról.

- Ő egy meglepetés. Itt dolgozik Londonba. - haraptam a szám sarkába Tom kérdő tekintetére, mert tudtam mire akar rákérdezni. Hogy most akkor mi együtt vagyunk-e vagy sem. Finom bólintással jelezem neki hogy ezt majd később elmondom.

- Szia!- ráztak kezet vigyorogva egymásnak. Örültem hisz ők mindig is nagyon jól kijöttek, reménykedtem hogy ez nem változott meg. És hál' Istennek nem.

- Na jó akkor én most megyek is. Este akkor. - intett a fejével az ajtó felé, majd lehajolt hozzám és adott egy finom édes csókot az arcomra, amitől nekem rögtön pír öntötte el az arcomat. - Sziasztok!- intett be a bent ülő társaságnak akik ugyan csak kérdőn néztek ránk. A kezemet az arcom elé helyeztem hogy senki se lássa hogy fülig pirultam.

Este hajmosás után kiengedtem a fonatot a hajamból így könnyed hullámokban omlott a vállamra a hajam kis kunkorokkal a végén. Egyáltalán nem akartam túlöltözni, sőt nagyon ki se akartam öltözni mert tudtam ha Mike szervezi a vacsit és lesz benne összecsukhatós szendvics más névvel toast kenyérből készített melegszendvics akkor ott nem lesz étterem, hanem beülünk a házába a kanapéra, bekapcsoljuk az HBO-t, és isszuk liter számra a kólát. Ezért csak fölvettem egy kicsit koptatott farmert, egy krémszínű mintás toppot, és rá egy kockás inget, illetve a lábamra még fölhúztam egy bakancsot.

- Na akkor én el is indultam. - sétáltam le a lépcsőn és a vállamra akasztottam a táskámat, és az ujjamon pörgettem a kocsi kulcsot.

- Jó szórakozást. - ölelt meg Tom, majd utamra engedett én pedig intettem a srácoknak akik a nappaliba henyéltek.

- Tom -

Jó volt látni hogy Nicole ennyire izgatott a Mike-al való találkozása miatt. Mindig is tudtam hogy nem lépett túl a srácon, hisz ő volt az első szerelme ha úgy vesszük. És Mike úgy bánt vele mint egy hercegnővel.

- Amúgy honnan ismeri ezt a srácot? - kérdezte Liam mikor leültem a nappaliba közéjük és néztem ahogy játsszák a Fifát. Farrah-t pedig az ölembe húztam.

- Tizenegyedikbe jött a srác akkor Nick sulijába és Nicole-nak kellett körbe vezetnie a srácot és így kerültek össze és tizenkettedik végéig együtt is voltak csak a srác kiment Prágába és megszakadt a kapcsolatuk. De nagyon szép pár voltak. Talán ők voltak a legjobb és a legszebb szerelmesek az egész iskolájukba. Mindenki azt mondta hogy majd ők ketten, ők lesznek az álompár, akik majd a suli után összeházasodnak, és együtt öregednek meg. Persze sokan utálták is Nicole-t mert Mike elég kapós volt a suliba mert nagyon okos és kedves srác volt és a csajok bomlottak utána pedig nem is volt él sportoló. Egyszerűen a természete megfogta a lányokat. - meséltem miközben végig néztem a fiúkon. Niall csak nézett maga elé és nem szólt semmit, hanem oda adta a konzolt Liam kezébe és fölhúzta a lábait és csak maga elé nézett, és az este folyamán senkihez sem szólt.

. : Chapter Twelve : .

Tudom késtem sajnálom nagyon :// De itt van komikat ide vele :D

- Bepakoltál? - nyitott be finoman Tom miközben éppen akkor hajtogattam meg a fürdőruhámat a többi közé.
- Nem még nem.  pillantottam át a vállam fölött miközben tovább gyömöszöltem bele a ruháimat.
-Akkor siess, és a fürdő ruhádat ne tedd el mert még akarunk egy utolsót mártózni a tengerben. - simított végig a karomon majd kisétált a szobából. Nagyot sóhajtva vetem ki a neon zöld fürdő ruhámat és ültem le az ágyra a bőrönd mellé. Egy hét. Ennyi ideje vagyunk itt, és ma ma van az utolsó éjszakánk. Egy hetet töltöttünk el ezen a csodás szigeten, csodás napsütéssel, türkiz színű, kristálytiszta tengerrel, fehér selymes homokkal. Olyan barna lett a bőröm, mint valami étcsokoládé. Nagyon jól éreztem magamat, hiába voltak olyan pillanatok mint az mikor megkaptam az Olive által írt levelet, a végrendelet, és a sok közös fotót. De emellett volt nagyon sok csodás emlékem is. Például amikor Niall-al elmentünk sétálni, vagy mikor az egész napot a strandon töltöttük, akkor a múltkori buliról ne is beszéljünk. Úgy érzem hogy amióta Londonba jöttem, végre révbe ért az életem és kevésbé vagyok már depressziós, és már nem annyit gondolok arra hogy én vagyok a világ legszerencsétlenebb embere.

- Srácok én ki akarok valamit próbálni. - ültem föl a törülközőn mikor kicsit kipancsoltunk magunkat és élveztük a Nap utolsó sugarait.
- Mit? - könyökölt föl Tom és levette a napszemüvegét a szeme elől. - Meztelen fürdőzés?- ugrott talpra és elkezdte kibontani a fehér madzagot az fürdőgatyáján.
- Jézusom nem! - sikoltottam és a szemem elé kaptam a kezemet. - Mióta lettél te ennyire szemérmetlen? - kötöttem föl a hajamat egy kis kontyba a fejem tetejére.
- Ne foglalkozz vele. Mit szeretnél kipróbálni? - ült föl Niall és még félig vizet szőkére festett hajába túrt.
- Ahhoz be kell velem jönni. - intettem a ház felé, majd talpra ugrottam és a ház felé szaladtam. Fölrohantam az emeletre, és előtúrtam a már teljesen bepakolt bőröndöm egyik kis zsebéből, azt a kis féltve őrzött papír lapocskámat. Majd kikaptam az öngyújtómat a kis táskámból, és visszarohantam a srácok közé akik lent vártak az aulában. - Na mehetünk, de készüljetek föl, sétálni fogunk egy kicsit.
- És ezt most igazából miért is csináljunk? - kérdezte Tom miközben mögöttem lihegtek és próbálták arrébb tologatni az arcukba csapódó ágakat, miközben fölfelé meneteltünk a csapáson ami az elég magas szirthez vezetett.
- Láttam egy filmben, tudom röhögni fogsz, de a Felhők fölött 3 méterrel 2-ben hogy a csaj, írt egy levelet a halott barátjának hogy nagyon szereti. És utána foga és elégette a lapot, és ezzel sikerült neki végleg elengedni a szerelmét. Na most ezt szeretném én is megcsinálni azzal a levéllel amit én írtam Olive-nak. Csak én a szirt tetején. - húztam el az utolsó ágat is mikor befejeztem a mondandómat, és kiléptem a szirtre.
- Szóval meg akarod gyújtani és elégetni? - ült le Niall az egyik sziklára és úgy nézett rám.
- Pontosan. - bólintottam majd elkezdtem kattogtatni az öngyújtót, majd egy mély sóhaj után a szirt széléhez tipegtem. Persze a két srác rögtön minden izmukat megfeszítve álltak mögöttem nehogy véletlenül is lepottyanjak. - Nyugalom, nem ugrok le. Csak ezt elégetem. -néztem hátra, majd vissza fordultam a levélhez. Gyorsan végig futtattam a szememet a sorokon amiket nem is olyan rég írtam Neki. Persze tudván hogy soha többé nem láthatja ez az érzés hogy kiadhattam magamból, a fájdalmamat az írással, sokkal többet segített. És most azzal hogy elégetem szeretném ha minden fájdalmas érzésem, és önmarcangolásom abba maradna ezzel, és végre úgy szabaddá tudnám tenni, és eltüntetni mint ahogy majd a tűz felemészti a papírkát. Kicsit kijjebb hajoltam és úgy néztem a mélybe le. A tenger finoman nyaldosta a vörös sziklákat a szirt falán, miközben az egész tenger vérvörös és narancssárga keveréke volt a lemenő Nap miatt. Szem magasságba emeltem a lapomat és alátettem az öngyújtót majd megnyomtam és a lány fölcsapott majd körbe nyalogatta a lapot, majd elkezdte eltüntetni azt. Azt a papírt nagyon gyorsan emésztette föl a tűz, és hihetetlenül gyorsan nyelte el a betűket, amiket kék tollal firkantottam oda. - Viszlát Olive. - suttogtam mikor már majdnem a kezemet is megégette a tűz majd kiengedve két ujjam közül kapta föl a szél és repítette el jó messzire a lapot.
- Most már jobb? - simította a kezét a vállamra Tom.
- Azt hiszem igen- bólintottam majd mosolyogva fordultam meg. - Na akkor mehetünk? - indultam lefelé a csapáson.
- Hé Nicole, eljössz velem sétálni? - kukkantott be Niall, és csak egy fehér trikó amin valami minta volt illetve egy szürke rövid szárú melegítő nadrág volt rajta.
- Aham. -szálltam le az ágyról és fölfogtam a hajamat majd a kezemet belecsúsztattam a kezemet a kezébe és úgy léptünk ki az szobámból. Már besötétedett a Hold már fönt volt az égen és fehéren világította eb a tenger partot, és néhol fehér csíkokat hagyott a tengerben ami most csak csöndesen hullámzott. -Annyira szép. - sóhajtottam és kéz a kézben sétáltunk lent a parton.
- Nagyon csöndes. Tetszett ez az egy hét?
- Csodálatos volt. Köszönöm hogy eljöttél velem, sokat köszönhetek neked. Remélem hogy te is nagyon jól érezted magadat.
- Biztos lehetsz benne. - szorította meg finoman a kezemet és rám mosolygott.
- Nem akarok hazamenni. - szontyolodtam el, mikor arra gondoltam hogy holnap már nem érezhetjük ezt a meleget.
- Még visszajöhetünk ide. Sőt ha akarod otthon is megcsinálhatjuk a meleget max. betudjuk az ilyen elektromos fűtő testet föltekerjük a fűtést. Na mit szólsz hozzá?
- Te annyira dilis vagy. -ráztam nevetve a fejemet. - De tetszik az ötlet. - bólogattam, majd leültünk egy nagy sziklára. - Köszönök mindent.
- Nincs mit. Szívesen tettem. -hajtotta a fejét a vállamra. - Jó volt látni hogy ezen a héten csak úgy szikráztál, annyira jó kedved volt. Remélem hogy ezek után is az leszel, és nem lesz az hogy majd visszazuhansz.
- Nem! Biztos vagyok benne hogy az a Nicole aki régen voltam már nem jön vissza. - ráztam a fejemet.
- Akkor jó. De bár mi baj van hozzám jöhetsz ugye tudod? - nézett rám gyönyörűséges kék szemeivel.
- Persze hogy tudom. -öleltem meg - Te vagy a legjobb Niall - suttogtam miközben a karommal öleltem a nyakát.
- Te is Nicole.

- London - 
Újra itt, az esős, hűvös, hideg Londonban vagyunk. És nekem nincsen sok kedvem hozzá, legszívesebben visszaszállnék a következő Mallorcába tartó gépre.
- Brr... Hideg van - vacogtak a fogaim miközben szorosan öleltem magamat.
- Elszoktunk tőle. - karolt magához Niall miközben vártuk hogy Tom kinyissa az Audi csomagtartóját.
- Hé emberek megjöttünk. rohantunk be a házba mert időközben miközben pakoltuk kia bőröndöket elkezdett szakadni az eső mintha csak dézsából öntötték volna.
- Sziasztok! -lépett ki Farrah a nappaliból majd megölelte Tom-ot és adott neki egy csókot. -Jaj de szép kis csoki barnák vagytok. Nicole nagyon szép vagy, nagyon jó a hajad, olyan kis helyes ahogy vannak benne kis szőke melírok.
- Köszönöm de csak a Nap volt. - mosolyogtam majd beljebb húztam a bőröndömet. - Sziasztok fiúk! - fordultam a nappali felé. -Mindjárt jövök csak fölviszem a bőröndömet. intettem az emelet felé, majd fölhúztam a bőröndömet a lépcsőn. - Kellett nekem ennyi ruhát vinni. -szitkozódtam hangosan majd a könyökömmel próbáltam kinyitni az ajtót és lenyomni a kilincset. - Mikor beléptem és sikerült a lábammal kinyitni az ajtót, belöktem a bőröndöt és én is beléptem utána. Levettem a dzsekimet majd a kardigánomat is mikor két kéz fonódott a derekamra. Ijedten pördültem meg és néztem meg a "támadómra" aki rám ijesztett, de még időm sem volt még arra hogy sikoltsak vagy egy mukkot is kiadjak, mert már is ajkak tapadtak a számra.

♥ Dííj ♥

Szandra-tól megint kaptam egy díjt amit nagyon nagyon köszönök neki ♥♥♥♥♥♥

     1. Írj magadról 5 dolgot:

1. Nem rég volt a születés napom pontosabban 3 napja :D Szóval most már hivatalosan is Sweet Sixteen vagyok xddd
2.  Kedvenc virágom a jácint ^^ És most dögivel van is itthon :D
3. Utálom a hétfőt xddd
4. Most jelen pillanatomban nagyon ennék nachost xdd
5. Nagyon sajnálom hogy nincsen mostanság időm annyit írni  :((

       2. Válaszolni Szandi kérdéseire:

1., Honnan jött a blogod története ?

Igazából nem tudom.. Először egy unalmas délutánon kezdtem el egy novellát írni és aztán ez lett belőle :D Általánosan unalmas pillanataimban pattannak ki dolgok a fejemből :D

2., Mi az a a hobbi vagy esemény , amit kipróbálnál? 

 Elmenni a Balaton Sound-ra,

3., Szerinted a külső sokat mond az ember viselkedéséről, tulajdonságáról? 

 Nem gondolom ezt, inkább a belső tulajdonságok sokkal többet számítanak.

4., Kérnél meg valakit, hogy a kedvedért változzon meg? 

Nem...

5., Ki áll a legközelebb hozzád a blogodból?

Hannah C., illetve Regii, és még az a négy majom akivel írok egy közös blogot ♥♥♥

       3. Írj 5 kérdést:

1. Van olyan hely ahová az életed folyamán el akarsz jutni?

2. Ha megnézel egy filmet azt szokta valamennyiben befolyásolni amit írsz?

3. Mi a legrosszabb szokásod?

4. Mond három dolgot amivel először jellemezni tudnád magadat

5. Melyik a kedvenc közösségi oldalad?

 

Akinek pedig feltétlenül küldeném:

Dóra Vona

Avrilgirl06

Hannah C.

Cintii

 

 

A részt pedig hamarosan hozom Csók! ♥

Wiwi