. : Chapter Twentytwo : .

Sziasztok! Nagyon sajnálom hogy eddig nem voltam illetve hogy semmilyen életjelet nem adtam magamról :( De a nyaram vége nagyon nagyon sűrűvé alakult. Dolgoztam, utána pedig nyaralni mentem Horvátországba ami csodálatos volt mert még sose voltam ott, és nagyon tetszett :)) Azután pedig már kezdődött is az iskola, amit csak lehet a nyakunkba zúdítottak az össze dolgozat dátumától kezdve a félévi vizsgáig mindent.... Szóval sajnálom hogy nem voltam de nem volt időm, ha meg volt azt a picikét is alvással illetve mással töltöttem :( De most már újult erővel is itt vagyok :) Remélem tetszeni fog a rész és nagyon boldog vagyok hogy az oldal átlépte a 12400-as határt csak így tovább és imádlak titeket ♥♥ Pinky

♥ Christmas ♥

Újra a tükörbe néztem hogy biztosan egyforma lett-e a tusvonal a szemem, és tizenharmadjára sikerült is egyformára húznom a szememet. Elégedett mosollyal az arcomon nézte végig magamon. Egy egyszerű, szolid fekete ruha volt rajta aki teljesen a testemhez simult, egy fekete magassarkúval. A hajamat hagytam hogy hullámosan omoljon a hátamra egészen a derekamig, mert már olyan hosszú volt. Ideje lesz fodrászhoz menni hogy lejjebb vágjon belőle. Még az ujjamra húztam a kedvenc fehérarany gyűrűmet és már készen is voltam a karácsony esti vacsorára amit Tommal, Farrah-val, Niall-al és a fiúkkal fogok eltölteni egy kedves hangulatú kis csöndes étterembe. Aztán pedig másnap reggel mikor kibontottuk az ajándékokat, kettőkor indul is a repülőnk ami engem, Tomot illetve Farraht fog szállítani egészen Magdeburg-ig. Addig Niall és a többi fiú hazautazik hogy egy kicsit a családjával is tudjanak lenni maj
d nem sokkal utána jönnek utánunk hogy a szilvesztert együtt tudjuk tölteni a tanyánkon.
- Nicole! Szedd össze magadat ideje lenne indulni!- kiabált lentről Tom
- Jól van megyek! - kaptam föl a fekete balon kabátomat majd lefelé vettem az iránt a lépcsőn.
- Nagyon jól nézel ki! - mért végig Farrah rajta egy fehér csipke ruha volt ileltve egy fehér magassarkú.
- Te is nagyon csini vagy ám. - dicsértem meg majd Tomra néztem és akkor láttam hogy egy fehér ing és egy zakó van rajta illetve egy fekete nadrág.- Jesszus hogy sikerült rávenned hogy zakót vegyen föl. Mindig harcolni kell vele.
- Egyszer van karácsony akkor meg adom a módját. - húzta föl az orrát
- Nagyon fess tőle Uram! - biccentettem elismerően vigyorogva amit ő is viszonzott.
- Irigykedni fognak a fiúk amiért két ilyen gyönyörű csaj fog kiszállni a kocsiból velem együtt akik nem mellesleg csodásan festenek ma is akár minden nap. - karolta át a vállunkat nagyképűen.
- Fejezze be Uram mert a végén még elpirulok. - legyeztem az arcomat drámaian majd kiléptem az ajtón és beültem Tom kocsijába hátulra.

- Sziasztok! - köszöntünk egyszerre mind a hárman mikor megláttuk a külön részen helyet foglalat társaságot az étterembe. - Szia! -hajoltam le Niallhoz majd megcsókoltam és elkezdtem levenni a kabátomat majd a szék háttámlájára raktam.
- Gyönyörű vagy. - mért végig mikor leültem mellé és odanyújtotta a kezét amit én megfogtam és összekulcsoltam az ujjainkat, ő pedig finoman megszorította.
- Köszönöm, de te is nagyon jól nézel ki. - válaszoltam én is majd nyomtam egy puszit az arcára. A vacsora kellemesen telt. Egyfolytában nevettünk, viccelődtünk, beszóltunk a másiknak. Miközben persze degeszre ettük magunkat a finomabbnál finomabb kajákkal. - Niall nem kéred ezt? - nyújtottam felé az utolsó falatot ami a tányéromon volt, mert belém már nem fért több.
- Hm... lehet. - fordult felém majd elvette a villámat és elvette a maradékot is a tányéromról majd megette. - Három napot egymás nélkül töltünk. - fogta meg újra a kezemet mikor belekortyolt a boros poharába.
- Az nem sok és amúgy is a szüleid régen látták már az ők kis szuper sztárjukat. - mosolyodtam el kedvesen
- Majd egyszer te is eljöhetnél velem.
- Egyszer ígérem elmegyek veled.
- Becsszó? - csillant föl a szeme majd a kisujját nyújtotta hogy megerősítsem vele az ígéretemet.
- Becsszó - fontam vele össze a kisujjamat mire ő elvigyorodott és nyomott egy puszit az orromra.

Reggel nagyot nyújtózva másztam ki az ágyból és bújtam bele a szőrös mamuszomba és fölvettem a köntösömet és leindultam a lépcsőn.
- Szia szépség! Boldog Karácsony! - köszöntött Tom majd egy hatalmas bögre kakaót a kezembe nyomott amit jól megpúpozott tejszínhabbal és még fahéjat is szórt rá.
- Neked is viszont és köszönöm! - nyomtam egy puszit az arcára majd megláttam Farraht is és őt is hasonló képen egy puszival üdvözöltem majd a nappaliba vonaultam.
- Mi lenne ha oda adnánk az ajándékokat egymásnak? A srácok majd csak tíz felé toppannak be. - Tette le Tom a kávés bögréjét az asztalkára és kíváncsian ránk nézett.
- Úgy viselkedsz mintha még mindig kilenc lennél úgy örülsz a karácsonynak. - csóváltam a fejemet majd a fához léptem és elvettem az első ajándékot. - Először is akkor ezt neked szeretném adni Tom. Boldog karácsonyt. -nyújtottam felé a szépen becsomagolt ajándékát majd a másikat is fölkaptam azt pedig Farrah felé nyújtottam. - Neked is és örülök hogy Tom ilyen csodás barátnőt talált maga mellé aki egyben nagyon jó barátnőm is lett. - öleltem meg vigyorogva majd még fölkaptam még egy ajándékot amit nekik szántam. - Ezt pedig szeretném kettőtöknek adni.
- Nicole ennyit nem kellett volna ránk költened. -csóválta a fejét rosszallóan Farrah majd elkezdték kicsomagolni a közös ajándékukat. - Jézusom ez gyönyörű! - tátotta el a száját mikor meglátta az öt fényképből álló fénykép tartót. - Hogy csináltad ezeket a képeket.
- Hát mikor nem figyeltetek én sunyiba fotóztam. - nevettem el magamat mire mind a ketten fölálltam és jó szorosan megöletek. Miután mindenki megkapta az ajándékát én is elkezdtem kibontani először Tomtól kapott ajándékomat. Egy gyönyörű szép Swarovski köves fülbevalót kaptam tőle amit már régóta is nézegettem illetve azt a karkötőt amit nem olyan rég elvesztettem. Pluszba pedig még kaptam egy kb 100 képből összeállított fotómontázst is. Farrahtól pedig egy gyönyörű vörös színű csipke anyagú ruhát kaptam amivel mikor a jótékonysági bál volt már akkor szemeztem vele, illetve egy könyvet amibe igen csak megint sikerült jól beleválasztania mert az volt a kedvencem a Csontváros harmadik kötete.
A karácsonyom ennél szebben nem is kezdődhetett volna, óriási habos kakaó, esett a hó, és még sikerült Tomnak és Farrahnak is az ajándékommal örömet okoznom. Arról ne is beszéljünk hogy mi volt még ezután.

Kicsit szomorú vagyok..

Kicsit szomorú vagyok hogy az előző rész is 25-en látták de egy kommentet se kaptam eddig még:(( És Úgy döntöttem amíg minimum kettőt nem kapok addig én nem is szeretnék újabbat föltenni lehet hogy gonoszság de nekem ez sokat számít...
Pinky

. : Chapter Twentyone : .

Sziasztok! Tudom késtem nagyon sokat is, de most nagyon nem voltam itthon amit pedig itthon töltöttem időt azt szinte csak alvással töltöttem de még így is nagyon, nagyon, nagyon fáradt vagyok.
Szóval meghoztam a részt remélem tetszeni fog. Nagyon örülök hogy az oldal megtekintésének a száma eléri már a 11 ezret. Love you guys ♥

Miután teljesen összefagytunk beültünk a kocsimba és hazadobtam Niallt majd én is hazamentem. Vigyorogva szálltam ki a kocsiból és mentem be a lakásba ahol Farrah már tűkön ülve várt rám a konyhapultnál a bárszéken ülve, miközben kavargatta a teáját. Mikor levettem a kabátot levettem a cipőmet megálltam a konyha ajtóba és csak néztem rá, majd egy jó pár másodperccel később elvisítottam magamat mire Farrah is leugrott a bárszékről és a nyakamba ugrott.
- Mi történt? Mesélj el mindent! Na  inkább csak a végét. Ne inkább az elejétől! Várj a közepétől! Ne inkább az egészet egybe! - hadarta egyszerre még mindig visongva ugráltunk mint az tizenéves kislányok.
- Mi lenne ha mondjuk fönt folytatnátok a visítást? - nézett ki Tom a nappaliból mire én kiöltöttem rá a nyelvemet. - De ha abba hagyjátok akkor mondjuk ide is ülhetnétek és akkor Nick nem kéne kétszer elmesélned az egészet. - kacsintott rám mire én nevetve ugrottam át a kanapét és vetődtem le mellé majd elkezdtem az egészet mesélni.

- Reggel -

Nyöszörögve húztam a párnát a fejemre a párnámat mert valakire rájött hogy reggel fél hátkor neki kezdjen a kopácsolásnak. Nem tudom ki nem tud aludni de mondjuk tekintettel lehetne másokra és nyolc óra felé kezdené a kalapálást. Miután nem tudtam visszaaludni és nagyon is idegesített ez az irdatlan dübörgés lehúztam a fejemről a párnát és fölnyomtam magamat a matracról. álmosan ültem föl és túrtam a hajamba majd ledobtam magamról a takarómat és fölálltam az ágyról. Kótyagos fejjel kerestem a hajgumimat mire rájöttem hogy az ágyba hagytam és megfordultam de ijedtembe majdhogynem hátra estem...
- Azt hittem sose veszel már észre pedig már negyed órája itt fekszem melletted. - nevette el magát mire nekem is mosoly kúszott az arcomra.
- Látom te is ilyen korán kelő kis kakas vagy hogy itt vagy már fél hétkor. - vettem el a tenyeréből a hajgumit és csináltam egy kis kontyot a fejem tetejére. - Nincs kedved csinálni nekem egy kakaót amíg én fölöltözöm? - rebegtettem a pilláimat és kivettem a szekrényemből pár ruhát. - Niall! - visítottam a fürdőből, és kirohantam immáron fölöltözve.
- Tessék? - nézett rám az ágyon elkényelmesedve miközben kapcsolgatta a tévét.
- El kell mennünk vásárolni most láttam a telefonomat három nap múlva karácsony! - sipákoltam még mindig- És még nem vettem ajándékokat. Anyuékhoz pedig majd haza kell mennem, Jézus nagyon el vagyok maradva kérlek segíts! - hadartam mire ő elnevette magát.
- Vegyél föl egy kabátot meg egy cipőt és sálat kint várlak a kocsiba. - nyomta ki a tévét majd fölállt az ágyról és nyomott az arcomra egy puszit és eltűnt a szobámból. Kapkodva vettem ki a bőrdzsekimet és egy fekete bakancsot és egy szürke kötött sálat és már robogtam is lefelé a lépcsőn, majd beugrottam még gyorsan az ajtó mellett lévő gardrób szobába ahonnan lekaptam egy táskát és már egy gyors "elmentem később jövök"-kel ki is rohantam az ajtón.
Tehetetlenül bolyongtunk a plázába, Niall a fejére húzott kapucnival takargatta magát míg én a telefonom jegyzeteit néztem hogy még is kinek is kell ajándékot vennem.
- Na jó kezdjük mondjuk Farrah-val és Tommal. - sóhajtottam majd Niallra néztem.
Egy jó bő három és fél órával később, teljesen elfáradva ültünk be egy kis kávézóba mikor már lejártuk a lábunkat és bementünk az összes boltba a bevásároló központba sőt még az utcára is kimentünk hogy beszerezzük az ajándékokat.
- Figyelj rendelsz nekem egy forrócsokit mindjárt jövök. - nyomtam egy puszit a szája sarkába és kimentem a kávézóból. Az úton idefelé láttam egy nagyon kis aranyos ajándék boltot ahol láttam kiírva hogy csinálnak fénykép albumot. - Jó napot! -csuktam be az ajtót magam mögött. Megcsapott az isteni fahéjas illat amit a mécseses párologtató ontott magából. Egy kedves kis szemüveges néni ült aki már javában az ötvenes éveinek végén és a hatvanas évek elején járt. Kedvesen mosolygott rám mikor odalépetem a pulthoz.
- Jó napot kedves miben segíthetek?
- Szeretnék készíteni egy albumot amiben azok a képek szerepelnek amivel a barátommal vagyok.
- Ha itt vannak nálad a képek akkor holnapra már meg is tudom csinálni neked.
- Ó az nagyon jó lenne. Ha ma még délután olyan három óra felé még visszajövök akkor megtudjuk csinálni?
- Persze, ha megadod a nevedet meg egy telefonszámot akkor majd még majd szólni is tudok mikorra lesz kész az album.
- Ó nagyon szépen köszönöm. - írtam le a kis noteszba amit felém nyújtott a telefonszámomat illetve a nevemet. - Akkor nem sokára hozom a képeket. Még egyszer nagyon köszönöm . Viszlát!- léptem ki a kis üzletből majd visszasiettem a kávézóhoz. - Köszönöm. -huppantam le a kis sarokba a barátomhoz aki éppen a telefonját bújta nagyon.
- Merre jártál?
- Csak volt pár elintézni valóm anyuék ajándékával kapcsolatban. -füllentettem, majd elővettem a telefonomat. - Tudsz majd segíteni hogyan foglaljak majd repülő jegyet? - kavartam meg a habos kakaómat.
- Mikor akarsz majd menni?
- Nem tudom de arra gondoltam hogy mi lenne ha mondjuk a szilvesztert is ott töltenénk?
- Töltenénk? - nézett rám furán.
- Tom, Farrah, te, én meg a srácok. Na mit szólsz hozzá?
- Nekem tetszik és szerintem a srácoknak is tetszeni fog az ötlet. - kulcsolta össze az ujjainkat majd áthajolva az asztalon adott egy csókot. Ezt még mindig szoknom kell, de csak azért mert a pillangók a gyomromba mindig amikor rám néz, hozzám ér, megcsókol, hozzám beszél a térdem remeg úgy ahogy a kezem is, a szívem szaporábban ver, teljesen felborul bennem az egyensúly. Mosolyogva hajoltam el tőle és az ajkamba haraptam ahol még mindig éreztem a csókját mert bizsergett és forró volt ott az ajkának helye.

- Na hazajöttünk!- kiáltottam el magamat mikor beértünk a lakásba de csak Tom volt lent, a konyhába éppen valamihez nekiakart készülni mert kifelé pakolta a hűtő egész tartalmát. - Te mit csinálsz? - rúgtam le a cipőmet.
- Éppen? Most akarok neki állni mézeskalácsot csinálni.  töprengett és belökte a vállával a hűtő ajtaját
- Akkor adj öt percet fölcuccolok és utána jövünk segíteni. - indultam föl a lépcsőn hogy a szobába vigyük az ajándékokat. Miután letettük a szatyrokat, elmentem hogy átvegyek valami kényelmesebbet itthonra.

Kukkantsatok be!!! 5 Seconds of summer ♥ 

Back for you

Egy kis késés

Egy kicsit késni fog a rész ugyan is egész hétvégén nem voltam itthon utána pedig holnaptól kezdve egészen szombatig fotós táborban leszek szóval akkor pedig azért nem tudok írni. De amint időm akad talán még tábor alatt is esténként megpróbálok majd írni.
xoxo Pinky

Közlemény!!

Sziasztok!
Nem tudom mennyit hallottatok arról hogy a Google Reader július 1-től megszűnik így a Bloglovin nevű oldal segítségével majd lehet követni a blogokat.
Szóval amint megnyitod a blogot a Kövess itt cím alatt lévő link segítségével tudtok majd követni engem illetve a blogom fejleményeit ♥
Puszii

. : Chapter Twenty : .

Sajnálom tudom nagyon sokat késtem de nem tudtam mit írjak de megszületett és elég hosszú is lett remélem azért tetszeni fog. Köszönöm a kommenteket illetve a 11 ezres oldalmegtekintést. Nagyon nagyon nagyon nagyon örülök neki. ♥

Puszii ♥ Pinky ♥

. : Nicole : .

Ez volt ebben a hónapban a legcikibb, legszörnyűbb eseményekkel teli hét, amióta itt élek Londonban.
Először is megjelent Mike utána összejöttem Mike-al, Mike elutazott, én itt maradtam, elmentünk bulizni a srácokkal, lefeküdtem Niall-al, beavllotta hogy szerelmes belém, megcsókolt, én pedig otthagytam.
Most pedig itt ülök a szobámba és várok, csak azt nem tudom mire. Talán arra hogy az egész hét eltörlődjön, ez az egész hülye buli minden kitörlődne és a régi dolgok visszaállnának és nem lenne az hogy most nem tudom mit csináljak. Bamba előre nézésemből, és a gondolataim egymás utána való kergetőzésének hangjaiból a telefonom rántott ki.
"Szia Drágám megérkeztem, de ha nem baj most nem mennék át hozzád kicsit nyúzott vagyok. xx Mike"
Hát pont ez nem segített a legjobban. De rá kellett jönnöm hogy ahelyett hogy sirattatom magamat és várom hogy valaki megoldja helyettem nekem kéne a dolgok elejére állnom és letisztáznom ezt az egész helyzetet. Így fölálltam az ágyam mellől fölvettem a telefonomat majd átöltöztem, ugyan is csak egy törülközőben ültem a földön. Immáron hogy tényleg egyre közelebb vagyunk a karácsonyhoz ugyan
is ennek a hétvégén a végén lesz és a hó is már javában lehullt fölvettem idegeskedésemben egy kötött pulóvert és egy fekete legginget illetve egy barna csizmát. Nagyon ideges voltam a kezem remegett és alig kaptam levegőt. Kettesével mentem le a lépcsőfokon de erősen szorítottam a korlátot ugyan is a térdeim iszonyatosan remegtek.
Fölkaptam Farrah kocsikulcsát a pultszéléről, és a helyére leejtettem egy lapot amire ráírtam hogy én vittem el a kocsiját és ezért bocsánat. Beültem a piros kisautóba majd a gyújtásba tettem a kulcsot és már kifelé is tolattam a kocsibeállón.
Meg sem álltam Mike belvárosi lakásáig, amikor pedig odaértem kicsit messzebb álltam meg, hogy sétálnom kelljen és addig is legyen annyi időm hogy kitaláljam hogyan is tálaljam ezt az egész történetet. De azon kaptam magamat hogy a társasházban már a negyedik emeleten járok pont az ő lakása ajtajában és már emeltem is a kezemet a csengőre. Tök mind egy hogyan is fogalmazom meg így is úgy is nagy balhé lesz belőle. Csak erre jutottam semmi másra így remegő kézzel nyomtam meg a csengőt miközben próbáltam egyenletesen venni a levegőt a sok emelet utána mit futva tettem meg. Egy kócos hajú sima fekete kapucnis pulóverben állt az ajtóban amikor pedig meglátott elmosolyodott és kicsit meg is volt lepve
- Szia Nicole! - hajolt közelebb de én hátra léptem és összefontam a mellem alatt a kezemet.
- Beszélhetünk? - haraptam be az alsó ajkamat, mire ő összehúzott szemöldökkel nézett rám majd bólintott és arrébb állt az ajtóból.
- Kérsz valamit?
- Nem köszi, de valamit muszáj elmondanom. - lépdestem még mindig az előszobában - Szóval elmentél ugye egy hete arra az üzleti útra. És volt egy rendezvény egy jótékonysági rendezvény amiről te is tudod a Red Nose Day. És el is mentünk rá nekem Niall volt a párom ő hívott el. És jó is volt de aztán valaki kitalálta hogy mi lenne ha átmennénk máshová bulizni ha már úgy is ki vagyunk öltözve. És akkor már volt bennünk egy kis pia, és utána ittunk ittunk és ittunk. És onnantól kezdve képszakadás volt. Nem tudtam mit tettem nem direkt tettem részeg voltam nem is vagyok rá büszke utálom is magamat miatta, és megértem ha nem akarsz velem lenni tovább és... megcsaltalak Mike. Sajnálom tényleg.  - hadartam el mindent egy szuszra közben is pedig csak párszor vettem levegőt, és végig Mike-ra néztem. Semmit nem tudtam az arcáról leolvasni. Kifejezéstelen arccal nézett rám miközben én majd össze omlottam belül mert azt vártam hogy kiabáljon velem hogy elküldjön melegebb éghajlatra, hogy legalább mondjon valamit. De semmi. - Mike kérlek, kérlek mondj valamit! - nyögtem ki halkan miközben a hangom teljesen elvékonyodott annyira közel voltam a síráshoz.
- Kivel? - szólalt meg hosszú idő után
- Niall.. - suttogtam szipogva
- Tudtam, annyira tudtam hogy ti ketten nem csak barátok vagytok. - túrt idegesen a hajába
- De soha nem volt semmi köztünk ez volt az egyetlen és én nem akartam, legalább is ha nem lettem volna részeg biztos nem akartam volna...
- Nicole, imádlak egy csodálatos lány vagy aki nagyon okos és szép és minden pasinak kell ezért meg is értem hogy Niall miért is volt annyira oda érted. Először nem is tudtam hogy vajon miért nem mutatsz be nekik de aztán rájöttem. Nem akartál neki fájdalmat okozni mert azzal neked bűntudatod lett volna mert tudtad volna hogy neki az fáj és hogy te nem tudod megvigasztalni semmivel mert velem vagy. És tudom hogy csak utólag jöttél volna rá pont most hogy én ezt elmondom neked de előtte még ha adnék neked időt rá kötözködnél hogy nem így van de engem szeretsz, pedig ez nem így van. Már nem engem szeretsz hanem őt. Amit én sajnálok is hisz nem engem választottál de valamilyen szinten meg is értem ő ott volt veled amikor kellett én pedig csak utólag jöttem vissza. Most pedig menj haza és ne keressünk egymást jó? Nem haragszom rád, nem vagyok rád dühös. De adj nekem egy kis időt, egy kis idő után majd hidd el meg foglak keresni amikor majd készen leszek rá, de most kérlek menj el. - mutatott az ajtóra halvány mosollyal az arcán. Én pedig totálisan megsemmisülve álltam a bejáratnál majd lehajtottam a fejemet és kisétáltam a lakásból.
Valamilyen szinten megkönnyebbültem, de azért bűntudatom is volt, és pocsékul éreztem magamat. szomorúan ültem be a kocsiba és indítottam el majd a közeli parkba mentem ahol aztán leparkoltam és kiszálltam a kocsiból.
Elég magas volt a hó ott is hol már ki volt taposva az út de ott még magasabb úgy majdnem a térdemig ért ha szűz hóba léptél. Itt nem szokott ennyi hó esni legalább is ahogy hallani szoktam a Tv-ben.
Csönd volt pedig nem voltunk olyan messze a belvárosból de most szokatlanul kevés autó mászkált erre.
A parkban lévő világítás volt az egyetlen ami a szitáló hóban megvilágította a padokat. Újra kiléptem a letaposott útra és egyenesen a tóparthoz sétáltam. Be volt fagyva és ugyan olyan csöndes volt mint az egész park, azt hittem hogy senki sincsen bent csak akkor láttam meg mikor megfordultam. Ott állt valaki ő is ugyan olyan egyedül mint én a tó végén. Lehajtott fejjel kezdtem el sétálni a tó vége felé, a hajam eltakarta az arcomat. Fáztam mert csak egy kötött pulcsi volt rajtam, a nagy kapkodásomban. Vacogva sétáltam el a tó végéhez ahonnan ki tudtam menni a kocsimhoz, hogy haza tudjak menni. Fáradtan fújtam ki a bent tartott levegőmet ami hosszú gomolygó füstben keringett előttem. Közelebbről is megnéztem a srácot aki a tavat körülvevő korlátnak támaszkodva nézett maga elé. Nem volt annyira magas de nálam jóval magasabb, fiatal volt 17-18 éves lehetett. Nyakig föl volt húzva a kabátja és a száját is a sálja takarta el. Ő is fázott, bár ilyenkor ki nem főleg azok akik olyan lengén vannak fölöltözve mint én.
Lassan haladtam el a srác mellett aki csöndesen nézett végig rajtam majd amikor az első padhoz elértem a parkból kivezető úton hirtelen utánam szólt, bennem pedig megállt az ütő.
- Meg fogsz így fázni. - szólt utánam halkan de olyan volt a nagy csöndben mintha kiabált volna. A letaposott hó is úgy csikorgott, ropogott a lábam alatt mikor megfordultam de még mindig csak a földet néztem, így a hópelyhek a hajamra szálltak. - Mit keresel idekint ilyen későn? - lökte el magát a korláttól
- Ezt tőled is kérdezhetném.  -vágtam vissza nyersen
- Csak kiszellőztetem a fejemet. De ha te is ezt tennéd akkor jobban is fölöltözhettél volna
- Miért is érdekel téged?
- Nem értem miért vagy ilyen hideg és lekezelő mikor te hagytál ott. - ingatta a fejét mosolyogva
- Niall megcsókoltál!
- Igen mert szeretlek, te pedig lefeküdtél velem miközben volt barátod. Azt is el tudnám képzelni rólad hogy nem mondtad még el neki.
- És még én vagyok a bunkó? Niall azt hittem ennél jobb vagy. - fordultam meg és indultam újra kifelé
- Ne hogy azt hidd hogy ezek után még neked kéne sírnod, és magadat kéne sajnáltatnod.
- Az istenért is! Elmentem hozzá, Niall! Ott voltam nála elmondtam neki és tudod mi volt a válasza? Azt hogy tudta. Tudta hogy ez valamikor be fog következni,és hogy te mind végig is szeretsz. Sőt azt is elmondta hogy tudja hogy miért is nem mutattam be neked, mert tudtam volna hogy neked fájna, hogy nem veled vagyok és az nekem is fájna mert rájönnék hogy akkor tényleg téged szeretlek és nem pedig őt. És baszki igaza volt! Visszajött három hete és bassza meg két hét alatt levonta azokat amiket nekem nem sikerült egészen idáig. Hogy szeretlek! Hogy mindig is szerettelek csak úgy állítottam be hogy á ez csak barátság, pedig nem volt az, sőt most sem az. Mert azok után hogy megtörtént azaz este csak még jobban szerettelek, és hiába állítom is be hogy hiba volt, úr isten nagyon is jó volt! - kiabáltam ki a torkomat az egész park csak is tőlem zengett. Ideges voltam és minden kicsúszott a számból és csak erre most jöttem rá hogy kimondtam. - Bassza meg. Mind egy én most hazamegyek. - szitkozódtam majd a hajamba túrva léptem el tőle mert akkor már egészen közel voltunk egymástól és hazafelé indultam. De Niall elkapta a csuklómat és visszahúzott sőt inkább
visszarántott.
- Ezt vártam hogy kimond hogy végre kimond azt amire mindig is vártam. - mosolyodott el majd még közelebb húzott magához és megcsókolt. Tiltakozni akartam, már a kezemet a mellkasának is feszítettem de minden erőm elszállt mikor még közelebb húzott magához és a kezeit a derekam köré tette. Már nem is fáztam, az egész testem átforrósodott és melegem lett. Niall ajkai az enyémen finoman pihentek, majd kicsit elhúzódva apró puszikat nyomott a számra. - Már csak egyszer akarom hogy kimond. Kérlek. - suttogta miközben a homlokunkat egymásnak döntötte.
- Niall, szeretlek.

. : Chapter Nineteen : .

.::Nicole::.

Két nap ennyi telt el a buli óta, és azóta az eset óta, amióta Niall-el nem beszélünk és nem is találkozunk. Sőt át se jön, mikor a fiúk is átlátogatnak hozzánk. Ami persze tudom hogy nagyon rosszul esik a srácoknak, hisz úgymond ketté kell szakadniuk, anélkül hogy tudnák is hogy miért nem akarunk mi ketten egy légtérbe lenni. Na és van még egy dolog. Mike. Még mindig külföldön van és holnap után jön haza. Amit valamilyen szinten várok is hisz hiányzik, de félek is mer akkor biztos hogy el kell mondanom neki mi történt a jótékonysági esten. És nem hinném hogy tapsikolva fog nekem majd örülni.

Fáradtan csoszogtam le a lépcsőn, tizenegy óra volt, és én még csak most másztam elő a szobámból.

Lent Farrahval és Tommal találkoztam akik éppen az ebédet csinálták ketten. Összeráncolt szemöldökkel nézett rám Tom mikor elcsoszogtam mellette de Farrah csak oldalba bökte. Csak ő tudta. Senki más. Nem direkt mondtam el neki ő jött rá, még pedig tegnap este, de a lelkére kötöttem hogy nem mondhatja el senkinek így is nagyon rossz érzés ez az egész.

- Jó reggel. - morogtam erőtlenül és kivettem a tejet a hűtőből hogy megcsinálhassam a reggeli kakaómat.

- Neked is. - mosolygott rám kedvesen Farrah, majd megtörölte a kezét és a szobájukba sietett mert csörgött a telefonja.

- Na jó nem tudom mi bajod van, és miért kuporogsz a szobádba folyamatosan. De tudom hogy baj van, és hogy valami történt. Amit nem mondtál el nekem. De ahogy kezdem észre venni Farrah viszont tud róla. Szóval miről van szó? - zárta el a gázol fortyogó krumplit és rám nézett. Mi másért is lenne ő az a fiú aki a legjobb barátom ha nem tudja hogy anélkül is baj van hogy én kimondom.

- Igazán tudni akarod?  - vettem ki a mikróból a bögrét és belekanalaztam a kakaót.

- Igen. - bólintott komoran. Mire én mélyet sóhajtottam majd ránéztem.

- Lefeküdtem Niall-el a jótékonysági est után. Nagyon részegek voltunk. És én nem emlékszem semmire, tényleg, és ha nem lettem volna részeg meg se tettem volna. Tényleg! És Mike semmiről sem tud, és megcsaltam és Niall lekurvázott és.. és .. Tom gyűlölöm magamat. - borultam a karjába zokogva, mire még jobban magához húzott és átkarolta a derekamat, és simogatni kezdte a hátamat, míg én összekönnyeztem a sötétkék pólóját, a mellkasába bújva.

- Css... Ne sírj! Niall sem gondolhatta komolyan. Főleg ha veszekedtetek akkor csak véletlenül dühből csúszott ki a száján. Igen mind a ketten iszonyatosan nagy hibát követettek el, de ezt meg kell beszélnetek higgadtan. Úgy ahogy majd neked is lesz egy beszéded Mike-kal, amire készülj föl nem fog neked örülni. De most pedig hívd föl Niall és beszéljétek meg hívd át vagy te menj át hozzá, de nem szabad hogy ez az egész még jobban elmérgesedjen. A srácok azt sem tudják hogy miért nem beszéltek, mindenki tisztára össze van zavarodva hogy ti miért nem beszélgettek, miért nem lógtok együtt mint régen. Szóval ezt beszéljétek meg, ok? - tolt el egy kicsit magától hogy a szemembe tudjon nézni, és a könnyeimet is le tudja törölni a hüvelyk ujjával.

- Köszönöm hogy vagy nekem. - öleltem szorosan magamhoz majd nyomtam egy puszit az arcára. - Szeretlek Tom, te vagy a legjobb. - mire ő elvigyorodott majd nyomott egy csókot a homlokomra és elengedett én pedig fölmentem a lépcsőn. Mivel már bőven a decemberben jártunk ezért már elég csípős hideg levegő volt odakint. Fölvettem egy bordó hosszú ujjú felsőt egy fekete nadrággal és egy fekete vászonkabáttal. Gyorsan még a lábamra fölhúztam a barna velúr telitalpú csizmámat és már indultam is ki az ajtón mikor Farrah utánam szólt.

- A telefonodat itt ne hagyd, és vidd el a kocsimat! - nyomta a kezembe a két említett tárgyat mire én hálásan elmosolyodtam és a piros Honda felé fordultam.

Félve parkoltam le Niall háza elé, és még pár percig az autóban ültem az út szélén és csak magam elé nézve mélyeket lélegeztem. Most vagy soha. És meg kell beszélnünk, nincs mese. Íz ajtóig meg se álltam akkora bátorságot vettem magamon, de amin arra jutott sor hogy meg kell nyomnom a csengőt minden bátorságom elszállt azonnal. Most már nem futamodhatsz meg! mondogattam magamnak majd megnyomtam a csengőt. Azt hittem hogy egy örökké valóság mire kinyílik az ajtó. Egy melegítő gatyás fehér V-nyakú póló kócos hajú Niall fogadott akinek nagyon komor tekintete volt.

- Tudom hogy nem akarsz látni, és a hátad közepére se kívánsz, de nem beszélhetnénk? - tördeltem az ujjaimat és a végén bele haraptam a számba

- Itt akarsz állni vagy be is jössz mielőtt eláznál? - kérdezte komoran mire én halványan bólintottam és belépttem a házba.

- Utálsz? - néztem rá félve. Majd levettem a cipőmet és a kabátomat, és utána mentem. Levágta magát a kanapéra és lekapcsolta a tv-t.

- Utálni nem utállak. Haragszom-e rád? Na azt már inkább. - nem nézett rám amitől még inkább kellemetlenül érzem magamat.- Haragszom rád azért, mert engem vádolsz mindennel, hogy az én hibám. Haragszom rád mert nem mondtad el hogy Mike a barátod. És haragszom rád amiért hagytál ki az életedből mikor én mindent elmondtam neked. - nézett rám végül

- Sajnálom nem akartalak kihagyni csak még én sem tudtam hogyan mondjam el. Mike az a srác aki egy nap alatt most hogy itt van fenekestül felforgatta az életemet és nem tudok mit tenni ami pedig engem idegesít. Sajnálom hogy úgy érzed téged vádollak, nem akartam dühös voltam rád akkor most már nem vagyok inkább magamra vagyok dühös. Megtudsz bocsájtani és mindent tudunk folytatni ott ahol eddig voltunk? - néztem rá félve, mert rettegtem attól hogy azt mondja hogy nem tud bennem megbízni hogy nem képes arra hogy többet lásson mert undorodik tőlem.

- Persze hogy megbocsájtok! De kérlek ne sírj! - húzódott azonnal oda és a karjába zárt. - Én is inkább magamra haragszom, hogy ennyire szeretlek. - simogatta a hátamat.

- Én is szeretlek Niall. -szorítottam a hátán meg a pólóját, mire ő kicsit eltolt magától.

- Én nem úgy szeretlek mint ahogy gondolod, én nem barátként szeretlek. Én már annál jobban, és agyon idegesít hogy ez ellen nem tudok már mit tenni, nem tudom Mike-ot elküldeni mellőled pedig látom rajtad hogy igen szereted és jól érzed magadat vele, amit velem csak úgy érzed át hogy tudom hogy te csak barátként szeretsz. - teljesen ledöbbentem. Se kép se hang. Csak néztem rá, ő pedig valamit próbált leolvasni az arcomról. De én tényleg nem tudtam mit mondani. Most komolyan Niall most vallott nekem szerelmet?

- Öhm... Niall... én.. úr isten. - nyeltem egy nagyot és ő ég mindig az arcomat nézte.

- Ne inkább ne mondj semmit. Jobb ha nem tudom hogy mit gondolsz róla. Csak egy valamit kérlek még egy valami. - hajolt közelebb és rányomta az ajkát az enyémre. Nem tudtam mit tenni csak ültem és lefagytam. Niall pedig a könyökömet fogta és még jobban magához húzott miközben egyre jobban csókolt.

- Niall nekem most mennem kell . -toltam el magamtól és fölálltam a kanapéról, és kapkodva fölkaptam a cipőmet plusz a magassarkúm melletti Conversemet ami előkerült, A kezembe fogtam a szövetkabátomat és kicsörtettem az ajtón. Szakadt az eső így szaladtam a kocsiig. Miután behuppantam gyorsan elindítottam és gyorsan sebességbe tettem. Csak egy keresztutcányit gurultam előre, mikor újra leparkoltam az út szélére és csak néztem magam elé, vagy tíz percig, majd lassan a kezemet a számhoz emeltem és mosolyogva emlékeztem vissza Niall csókjára. Majd nagyot sóhajtva csuktam be a számat és a kar órámra nézem, holnap ilyenkor Mike hazajön, és nekem muszáj lesz vele beszélnem. Muszáj lesz vele mindent lerendeznem.

. : Chapter Eighteen : .

Tudom irtózatosan sokat késtem, nem állt szándékomba, de jövőhétre is 8 db tz-t tettek be ezért elég necces volt most is írnom. Szóval most itt a rész tudooom nem hosszú, de kellően épp elég ahhoz hogy meg lássátok mi lesz ez után ♥ Puszi és bocsi Pinky♥

NAGYON KÖSZÖNÖM HOGY ENNYIEN LÁTOGATJÁTOK AZ OLDALT, ENNYI RENDSZERES OLVASOM VAN ÉS NŐ A KOMMENTELŐK SZÁMA IS! ♥♥

.::Nicole::.

Torkomban dobogó szívvel néztem az ágy túl oldalán fekvő ugyan olyan rémült Niall-re, majd mikor észbe kaptam lerántottam a széken lógó törülközőt és magam elé tartottam.

- Hogy lehetünk ekkora barmok? - szakadt ki belőlem végre tíz percnyi csöndes zihálás után, miközben a vér még mindig a fülembe dobogott.

- Biztos hogy mi?

- Niall nem, szerinted azért vagyunk meztelenek! - dörrentem rá, mire ő is idegesen a hajába túrt. - Részegek voltunk.

- Azok de nagyon. - ingatta a fejét.

- Niall ugye? - nyeltem le a gombócot ami a torkomba volt. - Ugye védekeztünk? - néztem rá rettegve, mire ő némi töprengés után bólintott mert meglátta az ágy lábánál heverő óvszeres zacskót. Kicsit megkönnyebbülve sóhajtottam föl, majd szorosan magam előtt tartva a törülközőt álltam föl és indultam a fürdő felé, és fölkaptam a ruháimat a földről. - Elmegyek le zuhanyzok, hátha jutok valami értelmes válaszra. - néztem még mindig az ágy mellett kuporgó Niall-re. - Azért te öltözz föl. -csuktam be magam mögött az ajtót, majd sóhajtva eresztettem ki mindent a kezemből ezzel együtt a törülközőm is a földre hullott. Beléptem a zuhanyzóba és magamra engedtem a forró vizet. Csak álltam a víz alatt és hagytam hogy a forró víz végig fusson rajtam és ellazítson. Azon kaptam viszont magamat hogy mosolygok. De miért? Életem legnagyobb hibáját követtem el hogy lefeküdtem Niall-al, akit eddig a legjobb barátomnak hittem. Nem merek az ő szemébe nézni, és mi lesz amikor majd Mike-kal kell szembe állnom. Nem vagyok képes neki elmondani. De muszáj lesz. De most ő külföldön van. Ez a sok átkozott de! És a legnagyobb baj hogy végül is így visszagondolva az estére jól éreztem magamat és nem volt rossz érzésem. Persze ez az alkohol miatt volt, de ha attól tartok hogyha nem is ittam volna akkor is ha az estnek ilyesfajta kimenete lett volna akkor is élveztem volna. Ami nagy baj, már csak azért is mert barátom van és Niall pedig nagyon fontos nekem.

Nyúzottan másztam ki zuhanyzó alól és öltöztem föl.

- Na jó, nem tudom azt mondani hogy felejtsük el mert mind a ketten tudjuk mi történt. Hanem próbáljunk úgy tenni hogy ezt átlépjük, hibát követtünk el mind a ketten túl sokat ittunk, és felelőtlenek voltunk. Szóval én most összepakolok megkeresem valahol a maradék önbecsülésemet és elhagyom a házat. És próbáljuk meg nem fölhozni ezt az egészet.

- Azt mondod nem tudunk úgy tenni hogy elfelejtjük az ami este történt. De te még is úgy fogalmaztad meg hogy felejtsük el az egészet! - csattant föl Niall

- Nem értem miért vagy ideges! Te csókoltál meg! - dobbantottam egyet a lábammal.

- Nem én én csókoltalak meg az este!

- Dehogy is nem!

- Nem te csókoltál meg! Te voltál kettőnk között a részeg! - mutatott rám mire én hátra hőköltem

- Te nem is voltál részeg?

- Nem, én is ittam de te jobban az voltál. - ingatta a fejét

- Annak ellenére kihasználtad, pedig nekem barátom van!

- Mid van? - nézett rám értetlenül

- Barátom Niall. Mike a barátom! - csaptam az íróasztalra ami a szobába volt.

- Te úgy csókoltál meg hogy barátod volt? - rökönyödött meg. - És pont Mike?

- Te pedig fölhoztál a házadba! -vágtam vissza

- Nem tudom mit vagy úgy oda, nagyon is élvezted. Egy pornófilmben sem játsszák úgy magukat a kurvák mint ahogyan te! - nézett rám dühtől izzó szemekkel. Nem tudtam elhinni Niall most tényleg lekurvázott?

- Niall dögölj meg! Egy utolsó szemét láda vagy! Soha többet nem akarlak látni!- vágtam be magam után az ajtót és indultam ki a házból. Mezítláb indultam hazafelé ugyan is a cipőm valahol eltűnt, és nem akartam többet abba a házba maradni hogy megkeressem az elveszett Conversemet, minél előbb csak otthon akartam lenni. Iszonyat dühös voltam, a torkomban óriási gombóc volt, és a szememet marták a könnyek, és nem tudtam megszólalni, csak az agyamba Niall szavai jártak, és tényleg úgy éreztem most magamat mint valami kurva, aki miközben van egy barátja más fiúval fekszik le egy buli után. De közben Niallra is annyira haragudtam mint magamra. Elég szar helyzet.

Hazaérve halkan becsuktam az ajtót és gyorsan fölszaladtam a szobámba majd átöltöztem és az ágyba is bújtam. Hátha elfelejtem ezt az egészet és a végén csak kiderült hogy egy hülye álom volt és meg sem történt az egész. Niall ne kurvázott le, én nem feküdtem le vele, nem csaltam meg a barátomat. Aki azt sem tudja mi történt, és én meg azt sem tudom mit fog majd hozzá szólni, mi lesz a reakciója, majd talán ő is lekurváz vagy ilyesmi?

Ilyesfajta gondolatokkal forogtam az ágyamba miközben próbáltam egy kicsit is aludni hiszem reggel fél hat volt.

Sajnálom

Tudom nagyon régen jelentkeztem el is tűntem úgymond már, de az utóbbi időben nagyon nagyon sok a dolgom nagyon sokat is kell tanulnom így egy ideig nem is lesz rész amit nagyon sajnálok :((( De amint kicsit lazább heteim lesznek azonnal írni fogok :DD

VISZONT!

Kaptam két díjat is két csodás blogtól ♥

First of all:D

Az elsőt Sznadraa-tól kaptam megint csak köszönöm még egyszer♥

1.) Írj magadról 11 dolgot. 

1. Imádom olvasni

2. Imádom a SZJG-t ♥

3. Szeretnék végre szerelmes lenni

4. Imádok blogolni csak kevés időm van :((

5. Imádom az olvasóimat, de annak nagyon örülnék ha többet írnátok kommenteket.

6. Imádom a One Direction-t és a 5 Seconds Of Summert

7. Gépfüggő vagyok

8. Imádom az állatokat

9. Van egy tengeri malacom akinek Malac a neve xd

10. Nagyon idegesít hogy nem tudok saját magamnak megfelelni

11. Most nagyon fázom xd 

2.) Válaszolj

1, Tudnál élni gép és telefon nélkül?

Egy idő után biztosan. 

2,  Ha lenne időutazás , hova mennél ?

Egy kicsit a múltba megnézni a dinókat és a jövőbe hogy mi lesz az életemmel :D 

3, ha lehetne kijavítanád a múltad egy részét? Igen

4, Twitter vagy Facebook ?Nagyon sokáig a Twitter volt aztán a Facebook váltakozó most éppen a Facebook :D 

5, Mit szeretsz a blogokban? Nem tudom.. Hogy mindbe van valami különlegesség ami megmutatja a blog íróját is hogy milyen ő valójában.

6, Melyik ékszer, tárgy áll hozzád a legközelebb? Miért?Nincsen olyanom

7, Ki áll hozzád a legközelebb?A barátaim ♥

8, Álompasi? Nagyon sok van :D De most éppen One Direction, 5 Seconds of Summer összes tagja és SZJG-ből a Ricsi és Cortez

9, körömlak vagy műköröm?Mind a kettő volt és mind a kettőt imádom :D 

10,  Milyen háziállatot szeretnél? Lovacskát és egy zsiráfot és egy bálnát, és egy koalát és fúú nagyon sok állatot :D 

11, Ha lehetne melyik könyv szerelőével cserélnél helyet?  Miért? Virág! Mert ő Ricsivel jött össze és én is szeretnék magamnak találni egy Pósa Ricsit ^^ ♥

3.) Írj 11 kérdést!

1. Mi a kedvenc könyved?

2. Volt olyan mese gyerekkorodba amitől féltél?

3. Hová utaznám el most legszívesebben?

4. Milyen egzotikus állatot fogadnál örökbe?

5. Ha lenne egy csimpánzod hogy neveznéd el ?

6. Ki a példaképed?

7. Álompasi?

8. Szoktál Tumblr-ön lógni?

9. Szereted az osztályodat?

10. Hiszel a fiú-lány barátságban?

11. Csöndes vagy zajos környezetet szereted?

És nem tudom tovább küldeni 11 embernek, legfőképp szeretném visszaküldeni annak aki küldte nekem vagyis először is Szandraa-nak :D és a többiek meg vigyék :D 

A másik díjat pedig smile-girl.:)) - től kaptam de nem tudom hogy hol van pedig kerestem szóval arra még várni kell..

Pusziii ♥♥ 

.: Chapter Seventeen : .

 Tudom gyerekek, nagyon sokat késtem, de most nagyon összejött a suliba minden így nagyon kevés időm volt arra hogy bármit is írjak. Sajnálom tényleg, de most itt van meghoztam remélem tetszik majd nektek. És mondjuk nagyon örülnék ha kapnék néhány hozzászólást, mondjuk egynél többet :DD
Imádlak titeket ♥

.::Nicole::.

Később teljes pompában álltam már a szobám közepén úgy hogy az össze többi lány. Mint kiderült mind a srácok barátnőik. Eleanor, Perrie és Daniell. Nagyon kedvesek voltak még akkor is hogy most találkoztunk először.

Immáron teljes pompában sétáltam le a lépcsőnkön, a magassarkúban egy kicsit bizonytalanul botorkáltam le a lépcsőn, de amin a lábam biztos talajt ért már magabiztosan álltam a lábamon és néztem körbe a házban, mikor harsány nevetés zavart meg. Itt voltak, a konyhába. Csöndesen próbáltam kisétálni a konyhába, hogy ne keltsek akkora feltűnést, de a magassarkúm kopogása illetve a mellettem elsuhanó Farrah teljesen felborította ezt a tervemet így mikor Farrah elrobogott mellettem én kibillentem a magabiztos egyensúlyomból és majdhogynem pofára esve érkeztem meg a konyhába.Mindenki kérdő tekintettel fordult felém.

- Wow! Nicole! -nézett végig rajtam elismerően Tom majd bólintott egyet. - Nagyon jól nézel ki!

- Még annál is jobban. - lépett előrébb Niall majd átkarolva a derekamat ölelt meg és nyomott egy puszit az arcomra. Egy fehér ing volt rajta és egy fekete zakó, irtó jól nézett ki. A haja az ég felé állt a zselétől amit rákent, kócos olt de még is tökéletes.

- Köszönöm.- pironkodtam majd kisöpörtem az arcomból a barna loknijaimat. - Na akkor mehetünk?- néztem föl a mellettem laza testtartással még mindig a derekamat átkaroló srácra.

- Persze. - fordult meg majd kinyitotta előttem az ajtót és előre engedett.

Az egész bál illetve a helyszín gyönyörű volt,e gy hatalmas terem, teljesen ki volt világítva, nem volt se giccses se túl laza, pont eltalálta a harmóniát ami egy ilyen bálra kell. A srácoknak külön le volt foglalva egy nagy asztal ahová mindannyian körben elfértünk. Persze Niall elmaradhatatlan része volt a bálnak a kaja, mert igen még vacsorát is kaptunk. Bár én semmit se kívántam, kicsit rosszul éreztem magamat. Mint amikor olyan érzésed van hogy valamit elhagytál, amolyan rossz előérzet. Na ez volt velem is, de most se nem a bállal, a teremmel, a fiúkkal vagy épp saját magammal hanem most mással, aki messze van most tőlem. Mikehoz kapcsolódott ez a rossz érzés.

- Minden rendben?- hajolt közelebb Niall mikor látta hogy nem nyúltam a vacsorámhoz.

- Ő ja persze.- ráztam meg a fejemet hogy hátha kimegy a rossz előérzet a fejemből. Nagyon irritált. Még hogy a szavaimnak egy kis támaszt is adjak haloványan rámosolyogtam Niallra majd fölkaptam a villámat és kelletlenül neki álltam én is a tányéromra fölhalmozott kajának.

- Hölgyem nekem adná az első táncát?- kérdezte Niall illedelmesen meghajolva előttem,mikor már rég lement a vacsora illetve az egyéb formai beszédek.

- Van bennünk már pia nem gondolod? - nevettem fel. Tényleg ittunk már akkor, nem is keveset volt bennünk már alkohol az is biztos persze azért mind próbáltuk betartani a mértéket, és szerintem az egész bálon mi voltunk azok akik még a legjózanabbak voltak.

- És kit érdekel? - ragadta meg a kezemet majd fölhúzott magához. Nem volt nagy tánc inkább csak a jobbról bal lábra való dülöngélésnek nevezném, ugyan is csak ezt csináltuk. Én átkaroltam a nyakát ő pedig a derekamat és úgy beszélgettünk.

- Hé gyerekek nem megyünk el bulizni?- kocogtatta meg Niall vállát Harry, aki mellett már ott volt Amber.

- De mehetünk. - léptem hátrébb Nialltől de a kezét még mindig nem engedtem el.

Egy fülledt, táncoló emberektől hemzsegő belvárosi klubba mentünk át. Persze már eleve volt bennünk egy kis alkohol így nem volt nehéz hogy mégjobban érezzük magunkat az átlagnál, a tömegbe menve kezdtünk el tombolni.

- Jössz? - hajolt közelebb hátulról Niall mikor a bárnál álltunk és már a harmadik rövidet ittuk meg. A fejem már kellőképp összevissza volt.

- Aham- bólintottam még mellé majd belekaroltam a szőke fiúba és bevetettük magunkat a tömegbe. Kezdtem érezni ahogyan az alkohol végig megy a testemen és egyre jobban fölforralja a véremet, illetve átveszi az irányítást felettem. Inkább csak átéltem azokat amiket csináltam és nem pedig irányítottam magamat. Egyre közelebb kerültünk Niallal és tömeg pedig egyre jobban összenyomott minket. Háttal állva táncoltam neki mire ő csak átkarolta és elől pihentette a kezét miközben először csak a hajamba majd a nyakamba fúrta a fejét és úgy szuszogott bele. Kicsit hátrébb hajtottam a fejemet és éreztem ahogyan a lehellete csiklandozta a nyakamat.

- Úgy megcsókolnálak. - szuszogta a fülembe még mindig miközben az ajka már hozzáért a fülem alatti kis részre amitől bizsergés végig futott a testemen akár a villámcsapás.

- És miért nem teszed meg?- fordultam meg a karjaiba és néztem bele kék szemeibe akik a sötétbe is csillogtak. Följebb pipiskedtem hogy közelebb tudjak férkőzni az ajkaihoz, amit már nyelvéve meg is nedvesített. Nem irányítottam a tetteimet, mint már mondtam csak átéltem így lett az is hogy Niall nem is habozott sokáig azonnal lecsapott az ajkamra és megcsókolt. Mohón kaptam utána és túrtam bele szőkére festett hajába és úgy tartottam magamhoz közelebb.

Reggel irdatlan fejfájással ébredtem, és úgy fordultam át a másik oldalamra, miközben szorosan összeszorítottam a szememet a fejemet hasogató fejfájás miatt. Nagyokat szuszogva masszíroztam a halántékomat és próbáltam kinyitni a szemeimet. Több kevés sikerrel, mikor végre sikerült először csak fehérséget láttam, mint később rájöttem az a plafon volt. A torkom kapart a szomjúságtól, ugyan is a torkom teljesen kiszáradt, fáradtan vízért kutatva ültem föl, mire észbe kaptam hogy nincsen rajtam felső, totális meztelenségben fekszem. És nem is az én szobámba túl nagy a kupi, és az ágyam sem ilyen. Ijedten pillantottam meg a mellettem felhorkanó személyre, aki időközben átvetődött a hasáról a jobb oldalára és úgy folytatta tovább néhány csámcsogás utána az alvást. A derekán pihent a fehér paplan biztos voltam benne hogy rajta sincsen ruha. Rettegve emeltem fölfelé a szememet a srác testén mire elértem az állát majd az arcát ijedten kiáltottam el magamat.

- JÉZUSOM! - kiabáltam mire mind a ketten ő azért mert kiabáltam én pedig a meglepetéstől, leestünk az ágyról. Immár tudtam hogy valami totális baromságot követtem, el életem legnagyobb hibáját, amiért most fogok igazán felelni. 

Késés

Drágáim egy kicsit késni fog a rész ugyan is nagyon sok dolgom van mostanság  főleg a suliban, mert ugye itt az év vége én meg fél évkor iskolát is váltottam szóval most egy kis haladékot kérek tőletek de ígérem utána jönni fogok nektek résszel. 

Hamarosan jelentkezem:

Pinkypop ♥♥

Olvassatok bele!

Sziasztok!
Van egy blogom amit a novella versenyem győztesével Regii♥-vel csinálok.
És nagyon nincsen olvasónk :((
De most szeretnénk ezt föllendíteni!
A blogunk egy még nem annyira híres ausztrál zenekarral kapcsolatos akik nagyon nagyon jó barátságba vannak a One Direction-ös srácokkal is ők pedig nem más mint a 5 Seconds Of Summer.
Négy ausztrál srác, és két lány különböző országokból.
Remélem beleolvastok és majd tetszeni fog nektek ♥

Jó olvasást kívánok! ♥

Katt ide!

. : Chapter Sixteen : .

 Sziasztok, tudom kicsit késtem és régen hoztam már részt, de kevés időm volt. Na de most itt van jó olvasást :))

.::Nicole::.

Reggel nagyot nyújtózkodva ültem föl a ágyamban, és néztem körbe. A függöny nem volt behúzva ezért a Nap élesen be tudott rajta szökni, és be tudta világítani az egész szobámat. Lomhán takartam ki a lábamat, és bújtam bele a forgós széken lévő szürke kapucnis pulcsiba. Amint átbújtattam a fejemet a pulcsin beleszökött az ismerős illat az orromba. Mike illata volt. Mélyet szippantottam az ujjába, majd föltűrtem és leindultam a konyhába. Lent senki sem volt, Niall olyan éjfél felé hazaindult, még marasztalni sem tudtam. Azt mondta hogy muszáj hazamennie. Kicsit furcsa volt nekem ez a hirtelen indulási kényszere, de ráhagytam.

Álmosan töltöttem a bögrémbe a tejet, hogy elkészítsem a reggeli kakaómat.

- Hé Nick!- robbant be a házba Farrah, valahová nagyon sietett mert meglehetősen lihegett. - Te még pizsiben vagy? - támaszkodott a kanapé háttámlájára

- Ő igen. Szerintem ez megérthető mert még csak tíz óra van. - néztem rá értetlenül, és fölhúztam magam mellé a lábamat.

- Nem nem megérhető hisz holnap lesz a jótékonysági bál! - idegesen dobolt az ujjaival a támlán. - El kell mennünk ruhát vásárolni, meg cipőt.

- Megihatom a kakaómat? - emeltem föl a bögrémet, mire ő beleegyezően de még is idegesen sóhajtott majd leüt a kanapé kartámlájára. Gyorsan fölhörpintettem a csokis forró italt, hogy ne várjon rám sokat Farrah,majd fölszaladtam az emeltre, hogy valamit magamra kapjak. Fölvettem egy fehér ujjatlan felsőt, rá egy lila kockás inget, illetve még egy sima csőszárú kicsit koptatottabb farmert, és egy fekete Vans félcipőt. Elraktam a telefonomat a zsebembe és már lent is voltam az idegesen topogó Farrahnál.

- Na és ez? - nyújtott be egy fekete csillámos koktélruhát az öltöző fülkémbe amit rögtön ki is toltam.

- Nem akarok diszkógömb lenni! - tiltakoztam majd kidugtam a fejemet az öltözőből, de a nyakam alatt összefogtam az anyagot hogy véletlenül se lehessen rám látni. Igazából azt sem tudtam mit kell ilyen alkalomra fölvenni? Mi illik rá, mert gondolom a farmer felső összeállítás nem jön össze. Valami nagyon csicsás ruhát pedig nem akartam fölvenni. - Aj lehet hogy jobb lenne ha azt mondanám Niallnak hogy ne érzem jól magamat. - szóltam teljesen csüggedten

- Nem! Na azt már nem! Nem hagyom hogy lemond az estét, mert te is megbánnád, és Niall is nagyon szomorú lenne. Keresünk neked egy ruhát, ne add föl! Csak legyél egy kicsit nyitottabb a dolgokra és ne legyél ennyire ellenszenves. - dorgált meg majd újra eltűnt a ruhák rengetege között. Nagyon fújtatva ültem le a kis székre ami az öltözőbe volt majd keresztbe font lábamra támasztottam a kezemet és arra pedig a fejemet hajtottam. Unottan néztem a körmeimet mikor a telefonom elkezdett zümmögni a cipőmbe.

"Kinyitod az ajtót itt vagyok a házatok előtt. ♥Mike"

"Nem vagyok otthon, sajnálom szólnom kellett volna. Estefelé fölhívlak."

- Nézd találtam egyet! -tolta be a fejét Farrah a kezében egy ruhával. - Nem túl csicsás, visszafogott, is helyes. Van rajta csipke, és a barna bőrödet is nagyon kiemeli na meg a keskeny derekadat és a vékony kecses lábaidat is. Ha ez nem tetszik én feladom. -húzta elő a ruhát a háta mögött. - Kérlek mond azt hogy tetszik! - könyörgött én pedig a kezembe vettem a ruhát. Az egész ruhán csipke volt, fehér csipke, ami bevont egy sima egyszerű szabású fehér koktél ruhát, ami a mellrésznél véget ért és onnan kezdődött még a csipke ujj. Nagyon tetszett igazán.  - A hosszas csönd nálad jót jelent? - harapdálta az alsó ajkát mire én fölnéztem rá és halványan elmosolyodtam majd bólogatni kezdtem. - Éljen! - sikoltott föl izgatottan - Na vedd föl! - parancsolt rám majd elhagyta a fülkét. - És meg van a nyertes! -kiáltotta majd a feje fölött összecsapta a tenyerét. - Végre hogy meg vagyunk! Talán ez eddig a legjobb és neked ez áll a legjobban, nem egy olyan diszkó gömb ruha. Na akkor irány a pénztár! - húzta be a függönyt hogy öltözzek át.

- Na és csajok találtatok valami csinit? - támaszkodott a pultra Tom, majd átkarolta Farrah derekát és egy csókot nyomott a homlokára.

- Aha de csak holnap láthatod! - bökte meg Tom hasát, én pedig mosolyogva néztem őket. Olyan cukik voltak, örültem hogy Tom talált végre egy olyan lányt aki kedves volt, és nem csak a pénze és a hírneve érdekelte, hanem Farrah tényleg szerette Tom-ot. Mosolyogva döntöttem oldalra a fejemet, és akkor kaptam észbe hogy eléggé feltűnően nézem a csókcsatájukat, mire zavartan kaptam el a fejemet és tárcsáztam Mike számát, majd fölfelé vettem az irányt. Már harmadszorra hívtam, de még mindig nem vette föl. Unottan tettem le a telefont majd úgy döntöttem veszek egy lazító fürdőt. Bepakoltam a fürdőbe, bekapcsoltam a zenét a kádba pedig forró vizet engedtem, majd öntöttem bele egy kis nyugtató hatású olajat és egy kis habfürdőt. Nagy sóhajjal merültem el a vízben és hunytam le a szemeimet.

Dörömbölés és tompa szólításokat kezdtem el hallani, majd valami nagyobb robajt és két kezet ami a vállamat megfogta és megrángatott. Ijedten pislogtam és nyitottam ki a számat, mire belefolyt a víz. Elaludtam volna? Homályosan néztem arra aki mér mindig fogta a vállamat, és a szemebe próbált nézni.

- Nicole! A szívrohamot hoztad rám!- kiabálta Mike.

- Nyugi nincsen semmi. - habogtam és próbáltam összeszedni a gondolataimat.- Mike most hagynál fölöltözni? - haraptam az alsó ajkamba pironkodva. Mire ő zavartan engedett el és lépett ki a fürdőből. Gyorsan törülköztem meg majd a hajamat feltekertem egy törülközőbe. Miután megszáradva immáron megszáradtan ruhában léptem ki a fürdőből, megláttam az ágyon kuporgó Mike-ot.

- Vagy ezerszer hívtalak! - nézett föl a tenyeréből.

- Én is hívtalak, nekem se vetted föl. - ültem le én is mellé majd törökülésbe húztam a lábaimat.

- Sajnálom üzleti tárgyalás. - húzta el a száját. Majd megfogta a bokámat és magához húzott, már majdnem az ölében ültem. - Na és merre jártál eddig? - húzogatta az ujját a lábamon.

- Csajos nap volt Farrahval. - döntöttem a fejemet az izmos vállának.

- Holnap elutazok.  - szólalt meg csöndesen pár perc hallgatás után.

- Hová? -kaptam fel a fejemet

- Spanyolországba utána pedig New Yorkba. Egy hétre.

- Egy egész hétre? - kérdeztem döbbenten - Azt hittem hogy végre tudunk egy kis időt együtt tölteni. - húztam el a számat.

- Sajnálom, de utána akármennyit együtt lehetünk, ígérem. - hajolt közelebb mire én még mindig kicsit elszontyolodva vártam hogy ajkai végre az enyémre érjenek, amikor pedig megtörtént finoman kóstolgattuk a másik ajkát.

- Péntek - 

Mike elutazott én pedig egyedül maradtam mellesleg ma lesz a Red Nose Day jótékonysági bálja,d e nekem az egészhez egy csepp kedvem sincsen. Szomorú vagyok amiért Mike ilyen gyorsan lelépett, főleg hogy a tegnapi fürdőszobai incidens után, is csak egy kis időt tudott itt elölteni mert kapott egy hívást, és el kellett mennie. Megváltozott igen. Régen képes volt akármennyi gyűlést, tárgyalást ott hagyni amire az apja berakta, csak azért hogy velem lehessen. Mind egy nem hibáztatom azért mert tudom hogy nagyon sok dolga van főleg hogy az apja rábízta a cégét, de akkor is kicsit zavar.

A másik dolog amiért feszült, és levert vagyok, hogy senki sem tudja hogy köztem és Mike között mi van. Nem merem nekik elmondani. Csak Farrah tud róla, és neki is az orrára kötöttem hogy senki, de senki nem tudhatja meg hogy mi van köztem és Mike között. Még nem álltam készen arra hogy elmondjam nekik.

- Hé kis csaj! Készen állsz arra hogy egy újabb csajos napot eltöltsünk és szépítkezzünk a csajokkal? - tárta ki az ajtót majd négy nagyon szép lányt lépett be a szobámba mosolyogva.

. : Chapter Fifteen : .

.::Nicole::.

- Hé srácok kértek valamit enni? - mentem le a konyhába és kukkantottam be a nappaliba útközben még.

- De én kérek! - emelte föl Tom a kezét

- Tudjuk Tom hogy te mindig kérsz akár csak Niall. - nevettem föl. - Van még mirelit pizza jó lesz az? - támaszkodtam az ajtófélfának mire mindenki vigyorogva fordult meg és bólogattak. - Amúgy áll még az esti buli? - kiabáltam be a konyhából miközben betoltam a pizzákat a sütőbe.

- Hát hogy a viharba ne. - ugrott föl a bárszékre Harry.

- Tényleg Göndörke. Mi van Amber-rel nem hallottam mostanság róla. - pislogtam kíváncsian a smaragdzöld szemű srácra

- Haza kellett utaznia a családjához Svájcba. De két nap és jön haza, már alig várom . - dörzsölte össze a tenyerét izgatottan.

- Akkor jó. - simogattam meg a a felkarját, és vártam hogy pittyegjen a sütő hogy készen vannak a pizzák.

- Nézzétek már milyen fényképet találtam Nicole-ról! - kiabálta harsányan Louis, mire mind becsődültünk a nappaliba. A kanapé fejtámláján át hajoltam föléjük, hogy én is láthassam mit néznek annyira buzgón, hisz még is csak rólam találtam valamilyen dokumentált fotót, a régi eléggé furcsa korszakomból.

- Nicole neked mikor volt orr piercinged?- jött a kérdés Zayntől

- Nick neked rövid volt a hajad? - nézett rám ijedt tekintettel Farrah

- Na jól van srácok én is látni akarom, mert beszélhettek itt nekem hogy mim volt régen, ha magát a képet nem is láttam! - toltam arrébb Harry és Liam fejét hogy én is végre láthassam azt a bizonyos képet. Hát igen nem csalódtam. Egy talán három éves kép került ki ide mindenki szeme láttára. Ahol igen rövid hajam volt, sokkal szőkébb voltam, és volt az orromba is egy ékszer. Hát igen elég öreg kép ez itt rólam.

- Úr isten. - rökönyödtem meg, majd még jobban mindenkit félre toltam, és átmásztam a kanapé háttámláján hogy jobban letudjak telepedni Louis mellé és jobban szemügyre tudjam venni a képet.

- Hány éves ez a kép? - nevette Tom

- Ne nevess fográcsos! - vágtam vissza vigyorogva mire neki a torkán akadt a a nevetés.

- Volt fogszabályzód?- nézett rá nagy szemekkel Harry

- Volt neki és úgy nézett ki előtte mint egy mókus.- nevettem. - Na jó ezt a képet törölhetjük. - ráztam a  fejemet majd próbáltam lenyomni a 'Delete' gombot de Louis lefogta a csuklómat.

- A-a! Arról szó se lehet. Sőt ezt még Twitterre is kiteszem, hogy Nicole három évvel ezelőtt, és utána fölteszünk rólad egy másik képet is!- vigyorogta

- Ne Louis! Kérlek! - próbáltam kikapni a gépet a kezéből, de ketten le is fogtak, Louis pedig ördögien nevetett. Beletörődve a sorsomba hogy nem tudom kitörölni a képet, pufogva fontam össze a kezeimet a mellem alatt, és álltam föl, és vettem ki a pizzájukat, majd tüntető csöndben trappoltam föl a szobámba, és zártam be a szobába magamat. Egyáltalán nem voltam rájuk megsértődve. Csak szerettem volna megjátszani hogy nekem ez nem tetszett, és hogy nem volt jó húzás amit tettek.

Kikaptam egy egyszerű fekete testre simuló ruhát és bevonultam a fürdőmbe.

Nem cicomáztam ki magamat annyira csak föltettem egy alap sminket, ami csak alapozóból egy kis pirosítóból, szempillaspirálból és tusból állt, a számra pedig kentem vörös rúzst, és már készen is voltam. Tükör előtt forogva néztem a tükörben és akkor pillantottam meg az oldalamon lévő tetoválást. Pont kilátszott a teteje az álomfogómnak a fekete ruhácska alól. Hiába próbáltam eltüntetni azzal hogy följebb húztam a ruhát, két mozdulattal később újra láthatóvá vált. Nagyot fújva hagytam úgy ahogy van, mert Niall már látta Tom is látta sőt még Mike is nem fog a világ fölfordulni ha most is valaki meglátja. Három éve akkori korszakomba csináltam ezt a tetkót, mikor az orr piercingem is volt. Elég furcsa korszak volt, akkor eléggé rockos korszakomat éltem, még a mostaninál is jobban.

- Hé Nick! -kopogott Louis az ajtómon.

- Mi az? - nétem föl a cipőm kiválasztása közben mire ő lehajtott fejjel lépett be

- Ő izé én csak bocsánatot akartam kérni amiért föltettem a képet. De már leszedtem! És nem fogok még egyszer ilyet tenni. - olyan volt mint egy kisgyerek mert a cipője orrát fixírozta egész végig miközben a bal lábát lógatta jobbról balra.

- Jaj Louis! Én egyáltalán nem haragudtam! Csak vicceltem! - nevettem és magamhoz öleltem.

- Cseles egy csaj vagy!- nevetett és megpörgetett a tengelyem körül. - Ú de kis csinos. Csak nem annak a Mike gyereknek öltözöl ki? - mért végig, majd elismerően bólintott. - Tényleg azzal a gyerekkel most mi van? - vetődött le az ágyamra

- Semmi - válaszoltam unottan és még mindig a cipők előtt álltam. - Melyik legyen szerinted? - néztem föl rá.

- Én magassarkút venném föl.De mivel táncolni fogunk vedd föl a fekete Converse-t -könyökölt föl, és rámutatott az egyszerű fekete tornacipőre. Mire én is bólintottam majd a lábamra vettem. -Úgy se fogja senki se nézni a lábadat milyen cipő van rajtad.- rántotta meg a vállát -Ő oda jön?

- Igen írt egy SMS-t nem rég hogy lehet hogy kicsit késik ezért oda jönne inkább. - kötöttem be a cipőm fűzőjét.- Mehetünk?- néztem rá és felé nyújtottam a kezemet.

- Hé hol van Mike? - hajolt közelebb Tom és próbálta túl ordítani a zenét ami a fülünkbe dübörgött a klubban.

- Nem tudom azt monda hogy hétre itt lesz. -hajoltam oda hozzá hogy jobban hallja amit mondok.

- Nem gáz hogy már lassan fél kilenc? - nézett az órájára, mire én elszontyolodva néztem a földet, és birizgáltam a körmömet, a bokszban ülve. - Hé!- emelte föl az államat az ujjával. - Azért élvezd még az estét oké? - kacsintott rám majd fölrángatott ülőhelyzetemből és a bárhoz rángatott. - Kér rövidet! - szólt a pultosnak aki már elénk is tolt két aprócska poharat. - Élvezzük az estét ne szomorkodjunk! Ok? - emelte föl a poharat mire én egy mosolyt erőltettem az arcomra és koccintottam vele és fölhajtottuk mind a ketten a maró alkoholos italt. Fejünket megrázva néztünk egymásra, majd Tom megragadta a csuklómat és a táncoló bagázshoz rángatott át a nagy tömegen. Vadul ráztuk magunkat az ütemes zenére. Szerencsénk volt hogy most nagyon jó zenéket adott a Dj is, így nagyon jókat tudtunk táncolni még a tökéletes nyári számoknak a mixeire.

Kifulladva ültünk le a helyünkre én pedig elő túrtam a telefonomat a kis táskámból.

Egy üzenet jött rá Mike-tól.

" Sajnálom, Kicsim! tizenegyre ott leszek ígérem!"

Fél tizenegy volt. Még volt fél órája, addig is gyorsan visszaraktam a telefont a tásk

ámba, és Niallt fölrángatva húztam magam után és kezdtem el vele táncolni.

- Helló Szépség!- fonódott két kar a derekam köré mikor a lányokkal, Perrie-vel, El-el és Farrah-val táncoltunk.

- Szia!- fordultam meg a karjában és egy fut csókot nyomtam az ajkára. - Merre jártál ennyi ideig? - néztem összehúzott szemöldökkel rá

- Egy megbeszélés volt amit beiktattak, de már itt vagyok! Nem iszunk valamit? - biccentet a bár felé, majd összefonta az ujjainkat és maga után húzott.- Nagyon csini vagy ma, mondtam már? - hajolt közelebb miközben vártuk az italunkat.

- Nem még nem. - ráztam a fejemet

- Akkor most már mondtam. - kacsintott. - De ahogy látom a tornacipővel nem hagytál föl? - nevetett mikor lenézett a lábamra.

- Úgy terveztem hogy sokat fogok ma táncolni. - mosolyogtam és meglengettem a jobb lábamat.

- Akkor mondjuk folytathatnánk is miután fölhajtottuk ezt. - mosolygott rám azzal az édes féloldalas mosolyával, majd fölhajtottuk egy koccintás után az italunkat. Majd nyomott egy csókot az arcomra, és vissza mentünk táncolni.

- Reggel - 

Reggel nem éreztem semmilyen másnaposságot vagy émelygést, kifejezetten jól ébredtem ahhoz képest hogy amint kimásztam az ágyból megéreztem a lábamba az izomlázat. Csoszogva mentem le a lépcsőn és néztem végig az álmos társaságon.

- Kifejezetten keveset ittunk tegnap amúgy. - kavargatta Tom a kávéját a pulton ülve és szipogott egyet.

- Ja, de attól függetlenül jól éreztük magunkat. - mosolyogta Farrah és ő is kavargatta a bögréjében lévő gőzölgő folyadékot, ami minden bizonnyal tea volt. - Ó megjött a táncosunk. - nézett rám - Jó reggelt!

- Nektek is! Úr isten olyan izomlázam van. -nevettem kínosan és a hűtőhöz vonszoltam magamat hogy megcsináljam a reggeli kakaómat.

- Mike? - jött a kérdés Tomtól

- Ma valami megbeszélése van megint csak. Aztán holnap találkozunk csak, mert este meg valami nagy vállalkozási vacsorájuk lesz vagy mi. Nem igen bonyolódtam bele. - rántottam a vállamon egyet. -Ezért se maradt itt este. - tettem be a mikróba a kakaómat.

- Lehet hogy a srácok beugranak ma is. De utána mi megyünk majd el.

- Jól van. - bólogattam majd letelepedtem a tévé elé.

- Szia Nicole!- vetődött át a kanapé háttámláján Niall, mire én ijedten rezzentem össze

- Megijesztettél!- néztem rá csúnyán mire ő föltette a kezét védekezés képen.

- Nem tehetek róla hogy a CSI elvonta a figyelmedet. - rázta a fejét majd a saját lábára is terített a takarómból.

- Srácok?

- Elmentek Tom-ékkal én veled maradtam. - mosolyogta

- Akkor jó. - döntöttem a testemet neki mire ő átkarolt az egyik kezével és úgy néztük tovább a televíziót. - Nem eszünk valamit? - kérdezte mikor már vagy megnéztünk két CSI részt és nem tudtuk mit nézzünk, csak kapcsolgattuk a tévét.

- Az a baj hogy nincs itthon semmi se. - húztam el a számat és még jobban belefészkeltem magam az ölelésébe. Olyan jó volt. Meleg, és olyan jó érzés volt a karjaiban.

- Akkor főzzünk! tésztát, és azt is ehetünk, meg valami szószt vagy ha van valami lekvárt én azzal is megeszem. Csak már nagyon éhes vagyok. - kacagott föl mire a hasa is megerősítette a mondani valóját egy jó nagy kordulással.

- Jól van, akkor csináljunk tésztát. - paskoltam meg üres pocakját. - Spagetti jó lesz? - néztem föl mikor kipakoltam a szekrényt tészta után kutatva. - Tegyél fel kérlek vizet a gázra. - mondtam neki miközben még mindig a kipakolt cuccokat tettem vissza a szekrénybe.

- Szerintem mikor lesz kész? -hajolt a bugyogó víz fölé ahol már a tészta úszott

- Hát ha nem ejted bele a fejedet akkor hamarosan. - csíptem bele az oldalába mire ő megugrott. - Na de vegyél ki egyet és nézd meg! - mondtam neki miközben valami lekvár után kutattam. - Tejföl is jó lesz rá? -emeltem ki a kisdobozta  hűtőből és a konyha pultra tettem.- Héló! Bélpoklos! Ereszted el!- kiáltottam rá mikor láttam hogy egy maréknyi tésztát próbál a szájába gyömöszölni csak hogy az még túl forró.

- Csak ellenőriztem hogy minden szál jól átfőtt-e. És igen már jó! Kérsz? - nyújtott felém egy szálat és belenyomta a számba.

- Na jó inkább teríts meg! Mielőtt megeszed a vacsinkat. - nevettem és levettem a gázról a lábast, hogy leszűrjem a tésztát.

- Eszünk egy tányérból? - tolta a szita alá a tányért hogy ráborítsam.

- Ehetünk, csak nem fogunk összeveszni . - dobtam a szitát a lábasba, majd fölkaptam két villát még és a tejfölös dobozt majd bementem a nappaliba Niall után.

- Fincsi!  emelte föl a villáját amire föl volt tekerve a tészta. - Tessék! -nyújtotta felém én pedig furcsán néztem rá. - Edd meg! - biztatóan bólogatott.

- Mi most etetőset játszunk? - nevettem, majd bekaptam a villáján lévő falatott. - Akkor most én jövök. - tekertem föl a villámra a következő falatott, és felé tartottam de amikor kinyitotta a száját elhúztam előle. Nevetve néztem ahogy mindig kitártja a száját és várja a falatot, de én kicselezem és elhúzom előle a falatot.

- Naaa- szontyolodott el és lebiggyesztette az alsó ajkát és kiskutya szemekkel nézett rám. Mert tudta hogy annak nem tudok ellen állni.- Kérek a saját falatomat! - pislogott nagyokat a gyönyörűséges kék szemeivel, majd egy ártatlan pillanatban mikor nem figyeltem oda, gyorsan odahajolt és leszedte a tésztát a villámról.- Csak cselesnek kell lenni. - nevetett mire én durcásan néztem bele még mindig nagyon közel lévő szemeibe.

- Tejfölös a képed. - mosolyodtam el a végén.

- Leszeded? - emelte föl az egyik szemöldökét kihívóan, mire én nevetve ráztam meg a fejemet és vettem föl a dohányzó asztalról a szalvétát és a fejét nyomtam, mire ő nevetve törölte meg a száját. Majd mielőtt visszaült volna a helyére, nyomott egy finom csókot az arcomra, amitől nekem rögtön lángba borult az egész arcom. - Eljönnél velem pénteken Red Nose Day-re szervezett jótékonysági bálra? - harapdálta az alsó ajkát zavarában, hisz neki is vörös volt az arca.

- Örömmel. - mosolyodtam el majd megöleltem ő pedig jó szorosan a derekam köré tekerte a karjait és nagyon szorosan magához ölelt, és mélyeket szippantott a nyakamba bújtatva a fejét. Én is ugyan ezt tettem, érezni akartam az illatét, a

tökéletes bőrének az illatát.

Negyedik díj ♥♥

szóval megint kaptam egy díja amit ezúttal is nagyon köszönök smile-girl:)))- nek :D ♥
Ez a blog negyedik díjja, milyen durva már négy díjat is kaptam amit nagyon nagyon nagyon szépen köszönök! ♥♥♥♥♥♥♥♥♥♥

Szabályok:

1.Írj magadról 11 dolgot

2.Válaszolj 11 kérdésre

3.Írj 11 kérdést

4.Küld tovább 11 blognak

 1. 

1. 16 éves vagyok :D 

2. Mostanság elég hangulat ingadozó vagyok

3. Imádok blogot írni, bár elég sokszor vannak ihlet hiányaim. :/

4. Nem rég készítettek velem egy interjút, köszönöm Regii♥ :D

5. Imádom az állatokat

6. Nem várom a húsvétot mert tudom hogy apád le fog önteni vízzel akárhogyan is küzdök ellene

7. A mostani tanítási évem egyáltalán nem kezdődött zökkenő mentesen.

8. Utáltam az előző három hónapot az életemben

9. Nagyon szeretem a barátaimat

10. Kicsit szomorú vagyok, hogy most hogy iskolát váltottam a régi osztályomból már nem szeretnek annyian://

11. 10. évfolyamos vagyok :D 

 2.

1. Mióta vagy directioner?

Tavaly február óta vagyis már egy éve :D 

2. Mi a legnagyobb álmod? 

Hogy legyen egy olyan munkám amit szeretek majd csinálni, legyen egy olyan személy mellettem aki mindig is szeret. :D

3. Melyik 3 szóval jellemeznéd magad?

Örült, dilis, fogyatékos 

4. Mióta blogolsz? 

13 éves korom óta

5. Mi az, ami feltétlenül szükséges a boldogságodhoz?

Zene, barátok, tv, néha az egyedül lét :D 

6. Miből van több neked? Fiú vagy lány barátból?

Mind a kettőből szerencsére rendelkezek egy elég nagy létszámmal, de talán az igazakból  lányok győznek :D 

7. Hiszel a szerelem első látásban?

Még nem volt benne szerencsém, de bármiben lehet hinni :D 

8. Hol volt az eddigi legemlékezetesebb nyaralásod?

Tavaly nyár, nagyon sok időt ötlhettem Balatonlellén ♥

9. Milyen háziállatod van, és milyet szeretnél?

Egy kutyám van illetve egy tengeri malacom és egy öcsém :D De szeretnék még pár kutyust és egy lovat, legfőképp egyet akit nem rég elvettek tőlem :(( Miss u Néró ♥

10. Ha választhatnál bármilyen telefont, milyet választanál?

Samsung Galaxy SIII mini, és abból a La Flure

11. Szoktál sírni a filmeken? :)
Igen akadt már rá példa :D

3. 
1. Mi fogott meg a One Directionbe?
2.Kedvenc fagyi?
3.Voltál már külföld
4.Kedvenc kultúra?
5.Kedvenc állat?
6.Milyen hobbid van?
7 Mit szeretnél kipróbálni életed során ?
8.Mi volt életedben az eddigi legfurcsább/legizgalmasabb dolog amit elkövettél?
9.Hiszel a fiú lány barátságban?
10.Kedvenc mese?
11.Van olyan tárgyad amit kiskorod óta megőrzöl?

4.
Regii♥
Hannah C.
Hannah és Cassy
Dóra Vona
Cintii
Wiwi
clairestyles
Szandi 
És most több nem is jut eszembe :/
ÉS még egyszer nagyon köszönöm ♥♥